Milyennek mondható az én családi helyzetem? Szegény kategória vagy sem?

nos, arra kérlek titeket az elkövetkezőkben őszintén válaszoljatok hogy hová tudjam sorolni magam. tudom, a szegénység nagyon tág fogalom. de mégis érződik az ember mit engedhet meg magának lehetőségeihez mérten. én egy 18 éves srác vagyok, egy vidéki kisvárosban élek a szüleimmel 3an. nővérem a megházasodott "kirepült" már. mi így hárman egy 86 nm2-es kertes házban élünk, kicsi kerttel hátul. mi olyan emberek vagyunk, hogy hiába tartanak a környékbéli kis falukból "városinak" eléggé vidékiesen viselkedünk, észreveszem érződik ez úgy beszédben, mint talán gondolkodásmódban. édesapámnak van is egy kis földje a város határában, szeret mezőgazdászkodni szabadidejében. Szabolcsiak vagyunk..nem tudom kinek mit mondd ez. az én szüleim szakmunkások. talán sosem tanultak túl sokat, de a szakmájukat értik. elgondoltam többször már hogy az életük munkája benne van ebben a kis házban. 54 évesek, lassan eléri a kor őket is. édesapám most egy éve kb munkanélküli, elengedések voltak a gyárban tavaly huszonvalahány év után minden érzés nélkül dobták ki a semmibe..de nem lazsál így sem, keresi a lehetőségeket, most is maszekol az ország másik végén. én tanulok, még 2 év mire megszerzem a szakmám. remélem sikerül. egy 4x4es szobám van de ez olyan hogy 70es évekből maradt szekrénysor, 80as éekből a fotelok, és igaz hogy csak 55cm-es tv és nem a legújabb számítógép de lehet befoghatnám a szám hogy egyáltalán vannak, tudom... sokmindent leírtam ide most, talán túl sokat is. eze kellenére érzem értitek érzem hogy nem jó ez így. nem tudja anya sem megvenni sokszor amit akar, tudom hogy befizeti a csekkeket és alig marad pénze. az elmúlt években újítgattuk a házat, festés, laminált padló, ajtócserék, de ki tudja talán milyen tartalékaikat emésztette az már fel értitek. ezek után én mit mondhatok, szegénynek mondhatom magam vagy örüljek hogy még így is alakult?