A 4 éves lányunk egyszer meglátott minket együttlét közben és azóta ha az apjával kettesben vagyunk, folyton hisztizik, ez normális?

Tedd félre a dühöd. Ez emberi dolog, és teljesen érthető a ti oldalatok. Szeretkeztetek, ő meg előjött és meglátta, egyáltalán nem vagytok ezért rossz szülők! Sőt!

Észrevettétek nagyon hamar, hogy azóta így reagál, ez nagyon jó és fontos.

Sejtettem, hogy le leszek pontozva a gyermekpszichológusos javaslatommal, valamiért vannak, akik nem tudják elfogadni, hogy egy jó pszichológus megoldás lehet. De mindegy, a pontozásnál fontosabb lenne a probléma megoldása. És vannak pillanatok, amikor szülőként be kell látni, hogy nem magunk tudjuk megoldani. Valamennyi rálátásom van a dologra, és egy megfelelő szakember viszonylag gyorsan tudja oldani a gyerekekben a feszültésget.

Azért nem kell belőle nagy drámát csinálni, a történekem folyamán a gyerekek egy szobában aludtak a szülőkkel-tesókkal, láthattak kivégzést, stb, mégse halt ki az emberiség.

Beszélgetni kell vele, többször kimutatni a szeretetet egymás között előtte (szülők sokszor nem csókolják meg egymást a gyerekek előtt, de nyugodtan ordibálnak egymással), pl. apa átöleli anyát, anya ad egy puszit apának, stb.

Ha még egy ideig megmarad a probléma, akkor lehet valami gyermekpszichológustól segítséget kérni. Sőt, ahelyett, hogy itt kérsz tanácsot, inkább kérdezz meg egy szakembert. Még egyelőre csak te valakivel beszélgess el, hogy tud-e tanácsot adni.

"Azért nem kell belőle nagy drámát csinálni, a történekem folyamán a gyerekek egy szobában aludtak a szülőkkel-tesókkal, láthattak kivégzést, stb, mégse halt ki az emberiség."

Ez nagyon veszélyes érvelés!

Ami abban a kultúrális közegben rendben lévő volt, az nem feltétlen az a maiban!

Teszem azt, egy tuareg gyereket nem traumatizál, ha látja a véres beavatási szertartásokat a törzsben. Ugyanez egy európai kisgyereknek életre szóló sokk lehet. Bár valójában nem tűnik logikusnak, mégis tény, hogy így van!

az unokahúgommal jártak így a szülei.

kicsi volt és benyitott szex közben

ő pl. mint kiderült, azt hitte hogy a szülei játszanak és ugyanez volt, nem akarta kettesben hagyni őket, merthogy őt "kihagyják".őt is járatták egy ideig gyerekpszichológushoz és segített is neki

Féltékeny, ez normális. Nem tudatosan, de benne van, hogy te éppen elveszed tőle a szerelmét, és ezt nem hagyja.

Tényleg beszéljetek egy gyerekpszichológussal. Majd ő megmondja az apjának, hogy milyen módon válasszon téged, hogy a lányod le tudjon róla mondani a javadra.