Nektek is "az jön le", hogy "nem szeretjük egymást a barátommal és nem bízunk egymásban"?
Barátnőm és a vőlegénye (21 és 24 évesek) jövő hónapban költöznek egy lakásba, aminek a több, mint felét a srác fizeti (szülei révén), a maradékra hitelt vesznek fel 10 évre. A srácnak kb. fél éve van rendes munkája, a barátnőmnek még 2 hónapja sincs (próbaidőn van), minimálbért keresnek.
Erről beszélgettünk vele és tesómmal. Tesóm rögtön mondta, hogy milyen jó nekik, már ő is költözne a vőlegényével, csak a vőlegény nem akar hitelbe ugrani stb. stb.
Az én álláspontom az volt, hogy így én sem mernék hitelbe ugrani. Plusz nem is érezném magam túl jól egy olyan lakásban, aminek több, mint a fele a barátomé, ahol minden bútort a ő vett, és én csak az edényeket hoztam. A barátom is azt mondja, hogy akkor jöhet az összeköltözés, ha a bútorokat közösen meg tudjuk venni és a lakást csak egyikünk fizeti ki (a másiknak legyen megtakarítása ha véletlen beütne a krach, és egyikünknek se kelljen majd hazaköltözni x év múlva). Ő másfél év múlva vesz lakást (akkor végzek a sulival, addig takarékoskodás miatt lakik otthon), nekem pedig már most megvan egy kisebb lakás ára, ami még kamatozik a következő másfél évben, így a bútorozás is meg lesz oldva. Természetesen ez a "másiknak legyen komolyabb megtakarítása" csak az első pár évben lenne "érvényes" , de ha lehetőségünk lesz rá, akkor külön is szeretnénk majd spórolni. Tudom, hogy túl óvatosak vagyunk, de ő is és én is láttunk már nem egy csúnya szétköltözést, válást, majd az ezeket követő pereket. Mi ezt nem szeretnénk, így idővel kialakult bennünk ez a "biztonsági terv". Ettől függetlenül szeretjük, tiszteljük egymást, bízunk egymásban és nem akarunk szakítani, elég sokat tettünk ezért a kapcsolatért. (25 éves.)
Szóval ezt így felvázoltam tesómnak meg barátnőmnek, és egyből azzal kezdtek bombázni, hogy nem is szeretjük egymást, nem tervezünk hosszú távra, nem bízunk egymásban , és csak úgy "poénból" (!?) vagyunk együtt.
Ez nekem kicsit rosszul esett, hogy kb. 3 perces beszélgetésből ez jött le nekik, mikor az elmúlt 5 évben azt hajtogatták, hogy milyen jó kapcsolatom van...
Persze nem fog ettől megváltozni semmi, csak érdekelne, hogy másnak is az jön-e le, hogy nem szeretjük egymást a barátommal, csak mert ha véletlenül valamiért mégis szétmennénk, akkor nem akarjuk, hogy akár egyikünknek is gondolkodni kelljen, hogy hogyan tovább!?
20l
válasza:
válasza:Szerintem teljesen mindegy, hogy egy pár hogyan intézi az anyagi ügyeit, kinek a pap, kinek a papné.
Én inkább csak azt nem tudod megérteni, mikor valaki görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy majd ő megmutatja, hogy igenis kifizeti a felét, hogy ő rosszul érzi magát, ha nem fizeti ki a felét, ha nem járul hozzá, és képes mindeféle vadidegeneknek is hosszú fejtegetésekbe bocsátkozni, meg magyarázkodni arról, hogy igenis ez így normális és szép és jó, és tényleg meg izé... ez valami kisebbségi komplexus?
Amúgy meg lehet, hogy okosan hangzik, de szerintem elég furcsa, ha még sehol sem tartotok, de már azt tervezitek, hogy könnyű legyen szétmenni, ráadásul az egész dolgot úgy terveztétek el, hogy az egyik fél hátrányosabb helyzetbe kerül mindenképpen, de próbálja magának megmagyarázni, hogy ez így igazságos és szép... Szerintem ez neked is ott kattog ezért foglalkozol ennyit vele. Na mindegy.
válasza:Amúgy ezt úgy bírom, mikor a kérdezőket nyomasztja valami kimondva, kimondatlanul, és szükségük van erre az önbizalom tunningra, így aztán szépen pontokba szedve leírják, ugye amazok milyen felelőtlenek, meg milyen gáz és úristen, de ők, higadtak és racionálisak és igazságosak és és és és... Ilyenkor nekem mindig az jut eszembe, hogy annyira, de annyria meghallgatnám azt a minimálbéres, felelőtlen, buta másik oldalt is, mert van egy olyan gyanúm, hogy sok részlet ilyenkor csak tupír, hogy mindenki a racionális, ENYÉM <---> TIÉD, véleményt támogassa a közössel szemben.
Mert olyan érdekes, hogy a közösözők mindig felelőtlen, minimálbéres hiteles hülyék errefelé.
válasza: válasza:Uhh, jó sok válasz összejött, amíg leugrottam városba. :)
Köszi mindenkinek! Van itt mindkét oldal, aminek örülök, szeretek több álláspontot is megismerni.
Nem az én megtakarításomból vennénk bútorokat, hanem a mostani megtakarításom kamatjaiból, jövőre. Egyébként nekem is megfordult a fejemben, hogy veszek lakást és azt kiadom.
Nem a szüleim gyűjtötték össze a lakásomra valót, mert nem lett volna miből. 2 éve nyertem egy összeget nyereményjátékon, az kamatozott eddig, plusz diákmunkából, szociális támogatásból és ösztöndíjból sikerült a lakásra valót összeszednem. Ha nem nyertem volna, akkor is lenne félretett pénzem (rengeteget diákmelózok), de talán csak egy fél lakás ára lenne meg.
"Más kérdés, hogy egy házasság alapja az a bizalom, amikor egymás kezébe teszitek az életeteket, fenntartások, kétségek, feltételek nélkül. Mindennél jobban imádtam az érzést, hogy bíztam és bízhattam, valamint hogy egyikünk fejében sem fordult meg a gondolat, hogy na de mi van, ha..."
Bízunk egymásban, bízunk a kapcsolatunkban. Az a baj, hogy szüleink tényleg csúnyán váltak el, mindkettőnknek fiatalon kellett ezt végignézni. Én 12 voltam akkor, és azóta bennem van a gondolat, hogy csak a halál biztos. Sajnos, vagy nem sajnos, ilyenek vagyunk.
" Amúgy ezt úgy bírom, mikor a kérdezőket nyomasztja valami kimondva, kimondatlanul, és szükségük van erre az önbizalom tunningra, így aztán szépen pontokba szedve leírják, ugye amazok milyen felelőtlenek, meg milyen gáz és úristen, de ők, higadtak és racionálisak és igazságosak és és és és..."
Úristen! Nekem semmi kimondatlan gondom nincs, boldog vagyok, a barátnőmet sem nézem le, csak egy beszélgetés során merült fel ez a dolog, és véleményekre voltam kíváncsi! Ő így látja, ti így látjátok, és én így látom...Ez nem jelenti azt, hogy én bárkit is lenéznék. Szorítok barátnőmnek, nagyon boldog ezzel a fiúval, de azért félek, hogy nehogy a próbaidő miatt ne kapjon hitelt és a tervezett közös karácsonyuk elmaradjon, és csalódjon.
" Nektek így jó? Akkor nem teljesen mindegy, hogy a barátnők, a rokonok meg a gyakorikérdések mit gondol?! Teljesen mindegy. Vicces lenne ha mások mondanák meg, hogy hogyan kell élni meg szeretnetek egymást!"
De mindegy, hogy ki mit gondol, csak kíváncsi voltam, hogy kívülállók ezt hogyan látják ebből a rövidke történetből.
Jaj, az kimaradt, hogy a megtakarításaim kamatjaiból vennénk bútorokat, de persze a barátom is fizetne belőle.
Azért ő venné a lakást, mert több pénze van, nagyobbat tud venni, és ha jön a gyerek, nem szeretnénk költözködni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!