Nektek is "az jön le", hogy "nem szeretjük egymást a barátommal és nem bízunk egymásban"?

20 évesen honnan van egy lakásra pénzed? (csak érdeklődöm)

Nekem nem az jön le. Ezt inkább csak a fejedhez vágta a barátnőd, nem tudott más sértő dolgot kitalálni.

Nekem nagyon furcsa lenne, hogy ott élek 8-10 évet egy lakásban aztán ha válás van, mehetek a híd alá...

Ezt a külön megtakarítást nem értem: tehát neki van a lakás, neked van megtakarítás. Ha munkanélküliség, betegség van akkor a te megtakarításod élitek fel de a lakás az övé marad. Vagy rosszul értem?

Mi lesz, ha te terhes leszel, otthon leszel a gyerekkel? Ezt a megtakarítást kell felélned?

Nem mondanám, hogy nem szeretitek egymást, de nekem furcsa ez a külön lakás gondolat. De ti tudjátok. Kicsit valóban azt érzem, hogy nem bíztok abban hogy hosszú távú lesz a kapcsolat :-( Bocs, te kérdezted hogy mi jön le.

ú 12 most megfogtál. Igazad lehet.

Akkor inkább kérdező te vedd a lakást.

A barátnőd most nagyon boldog azt hiszi, hogy álmai válnak valóra 21 évesen (és még hányan vannak így ezzel), de majd 5 év múlva már nem biztos, hogy ilyen szép lesz az élet. Szinte biztos vagyok benne, hogy ez a barátnőd lesz az ismerőseid között az egyik, aki majd egy kisgyerekkel az oldalán azon fog keseregni, hogy most hogyan tovább... Egyébként rendben van, hogy az önrész (egy része) már megvan nekik, de azért hitelt nem olyan egyszerű felvenni, főleg ilyen kevéske munkaviszonnyal.

Úgyhogy nem kell velük foglalkoznod, ne essen rosszul, ti csináljátok jól. Semmi köze a szerelemnek az anyagiakhoz. A legyen megtakarítás nagyon jó ötlet, mondjuk én a helyetekben ezt úgy oldanám meg, hogy ugyebár a te pénzed kamatozik még bőven addig. A már most meglévő kisebb lakás árából vennék egy lakást saját nevemre, kiadnám albérletbe (ez a későbbiekben plusz bevételi forrást jelenthet, vagy talán épp mehetne a bérleti díj a megtakarítás számlájára) A maradék pénzből pedig jöhet a közös lakás. Ahogy a szavaidból kivettem párodnak is van már megtakarítása. Szóval jó úton haladtok, ne foglalkozz a többiekkel, a barátnődnek még épp eleget fog fájni a feje a hitel miatt.

A legtisztább, ha mindketten vesztek magatoknak lakást, nem is költöztök össze, mert mi van, ha beüt a ménkű. Így válás esetén mindenki marad a sajátjában, nincs huza-vona, nem kell a híd alá menni senkinek.

Más kérdés, hogy egy házasság alapja az a bizalom, amikor egymás kezébe teszitek az életeteket, fenntartások, kétségek, feltételek nélkül. Mindennél jobban imádtam az érzést, hogy bíztam és bízhattam, valamint hogy egyikünk fejében sem fordult meg a gondolat, hogy na de mi van, ha... Nem bántam meg annak ellenére, hogy válás lett a vége.

9:14-es vagyok

Ugyanazt mondtam el szinte és ugyanazt is gondolom, mint a 12-es válaszoló. Aggasztó az a helyzet, ha pasié marad a lakás, miután a te pénzed elment bútorokra, váratlan kiadásokra, stb. És igenis gondolni kell arra, h mi lenne szakítás esetén, mert az ilyet sose tudni előre és rossz koppanni a végén. Még több éves házasságok is mennek tönkre, ahol már gyerek is van, nemhogy kapcsolatok. szerintem csak akkor vegyetek lakást, ha neked is lesz benne tulajdonjogod. Volt itt egy naiv válaszoló aki, kikérte magának. Ha ő így jól érzi magát és biztonságban, akkor csinálja, de nem követendő példa. A butaság sosem az.

Nekem furcsa kicsit, hogy ennyire az anyagiak foglalkoztatnak és még együtt sem éltek. De ez nem feltétlen rossz.

Csak szerintem rosszul tervezel. ne a párod vegyen lakást, hanem te. Hiába van megtakarításod, de bizony előfordulhat, ahhoz hozzá kell nyúlni, és nehogy pont akkor ne legyen belőle semmi, amikor nem működik tovább a kapcsolat. A nővérem sajnos így járt. A férje vett lakást, az ő pénzéből rendezték be. Aztán valahogy mindig úgy hozta az élet, hogy ahhoz kellett nyúlni. Autó gond, gyerekekkel mikor otthon volt, aztán munkanélküliség... stb. Váláskor ment albérletbe a két gyerekkel. A ruháin kívül semmit nem vitt. 13 év után. Szóval a lakás szerintem mindenképp a tiéd legyen.