Kinek van igaza? Legyen házassági szerződés vagy ne legyen?

Én úgy látom, hogy ha valakinek ajándékot adok, legyen az pénz, vagy bármi, attól kezdve ő dönti el, mit kezd vele, én csak tanácsot adhatok. A nagymamád valószínűleg aggódik, nehogy rosszul járj. De a döntés szerintem a tiétek, főképp a tiéd. Azért kicsit a párod álláspontja is érthető, sokan az ilyesmit a bizalom hiányának érzik és van is benne valami, mert ha maximálisan megbízunk a másikban, nincs szükség külön biztosítékra. Viszont a sok rossz tapasztalat arra tanítja az embert, hogy azért legyen óvatos, mert nem tudni, mit hozhat a jövő.

A férjem és én nem kötöttünk ilyen szerződést, a mai napig nem is kötnénk, de ez a ti döntésetek. Maga a házasság is egy komoly döntés, jól át kell gondolni mindent.

Szerintem a nagyidnak van igaza. AZ igaz, hogy ami a házasság előtt a tied volt, az különvagyon marad. DE!!! Ebben az esetben hiteltörlesztésről van szó. Ha a házasságkötés előtt kifizeted az egészet, akkor nincs probléma, egyértelműen a te különvagyonod, de ha a házasságkötés után is törleszted, akkor amiatt,hogy házassági vagyonközösség jön létre, a te fizetésed is közösnek számít, és amit onnan törlesztés, az közös törlesztésnek, így ha esetleg válásra kerül a sor, akkor a házasságkötés utáni törlesztés értékének a felét követelheti a férjed.

Ha eladod a lakást, és közösen vesztek újat, akkor pedig az arányokra kell nagyon vigyázni, eszedbe ne jusson 50-50%....

Gondolom a párodnak nincs semmilyen vagyontárgya, azért viszonyul így a kérdéshez, de legyen eszed! Egyébként nekem is van saját lakásom, eszem ágában sem lenne eladni, hogy közöset vegyek valakivel. A jó nagy francokat! Úgy közösködnék, hogy akkor közösen tegyünk bele. Kiadnám albérletbe, és a bérleti díjból fedezném a közös lakás rámeső részét. Így a kecske is jól lakik, és a káposzta is megmarad. Bocs, de jogászként nem tudok teljesen rózsaszín felhőbe burkolva gondolkodni, én látom a dolgok mögött a jogi buktatókat is.

Itt egy minta, ebben semmi megalázó nincs. Még az is le van írva, hogy a különvagyonból szerzet pénz is közös, házasság alatt. Szóval az albérletbe kiadót lakás mondjuk a tiéd de az albérleti díj közös. Szerintem ez teljesen korrekt.

A Házastársak megállapítják, hogy egymással 2009. január 03-án kívánnak házasságot kötni. Jelen házassági szerződésük a házasságkötés napján lép hatályba. / vagy a Házastársak megállapítják, hogy egymással 2008. március 17.-én a budapesti XXX. kerületi anyakönyvvezető előtt 176/2008/W számon kötöttek házasságot.

A Házastársak megállapodnak, hogy jelen szerződésben szabályozni kívánják a házassági életközösség előtt, illetve az az alatt keletkezett vagyonuk sorsát.

A Házastársak megállapodnak, hogy minden olyan vagyon, amely a házassági életközösségük előtt külön tulajdonukban volt, az továbbra is külön vagyon marad és ez a rendelkezés vonatkozik a különvagyon helyébe lépő vagyontárgyakra is.

A Házastársak megállapodnak, hogy a különvagyonukat képező vagyontárgyakkal mind házassági életközösségük, mind annak bármily jogcímén történő megszűnése után szabadon rendelkeznek, mind ők, mind jogutódaik.

A Házastársak megállapodnak, hogy a fenti vagyontárgyakat a Házastársak házassági életközösség megszűnését követően minden igénytől mentesen - vonatkozik ez különösen az özvegyi jogra - kötelesek a tulajdonos fél, illetve örököse kizárólagos rendelkezésű tulajdonába bocsátani.

A Házastársak megállapodnak, hogy abban az esetben, ha a fenti rendelkezésektől eltérni kívánnak, azt külön, egyértelmű - jelen szerződés formájának megfelelő - írásbeli nyilatkozattal tehetik meg, amellyel a vagyont, illetve annak helyébe lépő dolgot kifejezett nyilatkozattal a közös vagyonba utalják.

A Házastársak megállapodnak, hogy a külön vagyon minden jövedéke és terhe a házastársi életközösség alatt a Házastársak közös vagyonát képezi, illetve terheli, azonban a házassági életközösség megszűnését követően keletkezett jövedékek, illetőleg terhek ismét teljesen különvagyonná válnak, arra a másik fél, illetve annak jogutódai már igényt nem tarthatnak, illetve a további terheket a másik féltől követelni nem lehet.

A Házastársak megállapodnak, hogy a házassági életközösségük alatt keletkezett valamennyi vagyonuk tekintetében a szerzéssel kapcsolatos szerződés keretében rendelkeznek és az ott meghatározott tulajdoni arány a Házastársak tényleges tulajdonszerzési szándékát takarja, így az ott meghatározott arányban válnak a dolog tulajdonosává.

Amennyiben a szerződésben csak egyik fél szerepel szerződő félként a dolog kizárólagos tulajdonosává válik, az külön vagyona lesz és azzal, mind a házassági életközösség fennállta, mind megszűnése után szabadon rendelkezik. Kivéve azt, az esetet, amennyiben a másik fél a szerzési szerződést kézjegyével nem látta el és így feltehető, hogy arról nem tudott.

Ebben az esetben a vagyont szerző félnek kell bizonyítania, hogy arról a házastársa tudott, így az ténylegesen különvagyonává vált.

A Házastársak megállapodnak, hogy a házassági kötelék és az abból származó valamennyi vagyoni kérdés tekintetében, értékhatártól függően, alávetik magukat a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének..