Ti mit szólnátok, ha a nejetek egy fiatalkori szerelmét, exét kérné meg hogy legyen a gyermeketek keresztapja?

"Miért baj, ha egy nőnek férfi barátai is vannak?"

Egyrészt itt nem erröl van szó, másrészt abba is érdemes lehetne bleemrülni hogy létezik e férfi és nő között barátság.

Maradjunk a támánál és vegyük csak az első részt. Miért akarsz te engem belekényszeriteni abba hogy a volt pasidat bámuljam nap mint nap a közös konyhánkban? Mi ilyen fontos neked ebben, magyarázd el.

Mitöl ilyen fontos neked ez a választás hogy még ezért vitákra is hajlandó vagy velem szemben?

Parancsolj, most elmondhatod mi az amitől ő a jó döntés és nem más.

"szakítottak. én ha szakítok valakivel nem azért teszem mert életem hátralévő részében szeretném a társaságát élvezni"

Itt van az eb elhantolva. Lehet nem tudod, de akkor elmondom: az emberek nem csak akkor vetnek véget egy szerelmi kapcsolatnak, ha a továbbiakban nem akarják egymás társaságát élvezni.

Mondok példákat is, hogy megfogható legyen:

- kölcsönösen elmúlt a szerelem.

- nem egyezett a jövőkép.

Ettől függetlenül még kíváncsiak lehetne egymásra.

Sajnos ritka az ilyen, de létezik.

Adott az én esetem, amiért egyszerűen mindenki jól felfogott érdekében baráti kapcsolatban KELL maradnom az exemmel: van egy közös gyerekünk. Utálhatjuk egymást, kerülhetjük egymást, de attól csak a gyerek szenved. Szerencsére értelmes, felnőtt emberek vagyunk, csak lehúztunk együtt 11 évet, és nyilván voltak olyan értékek, ami miatt egymást választottuk - csak éppen kihűlt a kapcsolatunk, nagyon! - de nagyon jó barátok tudunk lenni, és ez is a szándékunk. Van új kapcsolatom, elég szomorú lenne, ha a barátom féltékeny lenne az exemre, mikor pontosan tudja, hogy milyen dolgok miatt romlott meg helyrehozhatatlanul a kapcsolatunk.

Tudom, hogy a közös gyerek miatt az én esetem picit más, de azért mégis bele lehet gondolni, hogy ha valakit valamikor szerettem, és nem csak a vonzó külseje miatt jöttem vele össze, akkor nyilván az értékeit továbbra is tudom értékelni - barátilag.

"Tudom, hogy a közös gyerek miatt az én esetem picit más"

Nem picit más, hanem ég és föld. Ahogy megszületett a gyermek össze vagytok kötve egyé letre, ebben nincs semmi fura.

Viszont itt nem erröl van szó, a feleség kiválaszott egy volt partnert és azt szeretné egy életre a családjához és a férjéhez is kötni.

De mi az indok?:-) Erre annyira kiváncsi vagyok valaki magyarázza már el.

"

Maradjunk a támánál és vegyük csak az első részt. Miért akarsz te engem belekényszeriteni abba hogy a volt pasidat bámuljam nap mint nap a közös konyhánkban? Mi ilyen fontos neked ebben, magyarázd el.

Mitöl ilyen fontos neked ez a választás hogy még ezért vitákra is hajlandó vagy velem szemben?

Parancsolj, most elmondhatod mi az amitől ő a jó döntés és nem más."

Tisztázzunk valamit. Veled, mint GYK látogatóval vitázok egy elméleti kérdésen.

Ha velem esne meg a helyzet (valójában nem esne meg, mert el se jutnánk a gyerekvállalásig), akkor nem vitáznék egy percig se. Nem lenne semmi kényszerítés.

Ha a páromnak nem tetszene, hogy valakivel barátkozom, és nem tudna ésszerű indokot hozni az illető ellen (mondjuk hogy veszélyeztetheti a testi épségemet, mert ő a baltás gyilkos) akkor onnantól kezdve nem a párom. Nincs kényszer. Soha nincs kényszer.

Fordított esetben ugyanez várna a barátokra is. Bár a barátok ugye nem érzik úgy, hogy tiltani lehetne a másiknak bármit, így nem is élnek ilyen lehetőséggel. Elfogadóbbak.

Tegyük fel, a páromnak nincs kifogása, hogy férfi barátom legyen. De valamiért nem szimpatizál az illetővel, ami puszta személyiségkülönbségből adódik. Van ilyen, nem lehet mindenkinek mindenki szimpatikus. Természetesen ilyenkor úgy tartanám fent a kapcsolatot az illetővel, hogy életem párjának ne kelljen feleslegesen eltűrnie a társaságát. Nincs kényszer. Ezért írtam a kérdezőnek, hogy ha jó fej, kedves a pasi (mármint a kérdező szerint), akkor miért ne?

"De mi az indok?:"

Annyi, hogy egy jó barátja. Nem kell ide több indok.

"Ha a páromnak nem tetszene, hogy valakivel barátkozom, és nem tudna ésszerű indokot hozni az illető ellen"

Ez nem elég ésszerü indok hogy nem akarom életem végéig a konyhámban bámulni a csókát? Akivel te valaha elképzelted az életed, aki valaha eljegyzett, nem érdekel, nem vagyok rá kiváncsi. Ez a te életed volt, mostmár én vagyok, de mégis kell belöle is egy darab? Felőlem lehetnél a Julia Roberts is akkor is azt mondanám hogy nem, otthon és biztonságra vágyom és nem arra hogy törpöljek ma reggel épp ki ül a konyhámban.

Szeretnéd ha megforditanánk ezt a kérdést?

"Tegyük fel, a páromnak nincs kifogása, hogy férfi barátom legyen. De valamiért nem szimpatizál az illetővel, ami puszta személyiségkülönbségből adódik. Van ilyen, nem lehet mindenkinek mindenki szimpatikus. Természetesen ilyenkor úgy tartanám fent a kapcsolatot az illetővel, hogy életem párjának ne kelljen feleslegesen eltűrnie a társaságát. Nincs kényszer. "

Erre ez a válaszom. Ezt a részt olvastad? Direkt gondoltam mindenre (vagyis remélem, mindenre).