Szerinted nem visszatetsző az, ha egy napon a szülők felhánytorgatják, hogy mi mindent tettek meg a gyermekükért?

Szerintem ebbe a hibába sokan beleesnek, ha valami nem úgy történik, ahogy ők szeretnék...

(Láttam sok ilyet a környezetemben...)

Na nekem anyám egyszer belekezdett, mert nem hajlandó felfogni, hogy felnőttem és nem azt csinálom, amit ő mond.

Megkérdeztem tőle, hogy KÉRTEM?

Kérdező, szerintem nem visszatetsző, hanem felháborító, senkin nem lehet számon kérni olyan dolgokat, amit nem ő kért, nem ő vállalt... és hogy hogyan reagáltam, azt épp ma írtam le egy másik kérdésnél:

Anno nálam is bepróbálkozott anyám ilyesmivel, én meg visszakérdeztem, hogy "Én kértem? Nem? Akkor miért rajtam kéred számon?" - oszt ott hagytam főni a saját levébe... Semmi közöm nincs ahhoz, és semmi felelősségem nincs abban, hogy ő anno milyen döntéseket hozott meg a saját életében az én megkérdezésem nélkül... és ez ennyi, itten van a pont.

Velem ilyen nem fordulhat elő, mert nem sokat tettek értem.

Én akkor érezném ezt elfogadhatónak, ha a gyerek lusta módon csak lebzsel, henyél, nem törődik a jövőjével, nem éli felelősségteljesen az életét, csak herdálja a javait, akkor érthető a felemlegetés.