Minek örülsz mostanság?

Annak, hogy még van munkám.

Annak, hogy van egy kisfiam, aki egyre ügyesedik, okosodik.

Annak, hogy van férjem, aki szeret és boldog vagyok vele.

Annak, hogy többnyire egészségesek vagyunk.

Annak, hogy még él a szeretett nagymamám.

Annak, hogy bár anyukám meghalt, de ki tudok hozzá menni a temetőbe, tudok vele beszélgetni, jó rá emlékezni és egy virágot tenni a sírjára.

Annak, hogy jóban vagyok a kollégáimmal.

Annak, hogy sikerült megvennem a férjem szülinapjára azt, amire annyira vágyott.

Annak, hogy még tudok biciklizni, mert nincs annyira hideg.

Alapvetően panaszfázisban vagyok régóta én is, és okkal. Nincs munkám, nincs párom, nincs perpillanat semmi kilátásom a közeljövőben egy nyugodt életre. Pedig nincsenek nagy vágyaim, de mégis most azok a kicsik is megvalósíthatatlanok. Az a baj, hogy nem rajtam múlnak ezek.

Csak az optimizmusom tart életben.

Aminek legutóbb örültem:

Miután egyik nap elintéztem a dolgom a munkaügyi központban, majd befizettem a postán egy rakás csekket, meg a semmi bevételből még a TB-t is az adóhivatalnak (pedig nem is voltam orvosnál)... Mindezek után elképzeltem, hogy épp munkából jövök és baromira unatkozom délután, és járkáltam egyet Budapesten, főleg Budán. Megnéztem pár szép kilátópontot, ahol már rég jártam.

Gellért-hegy, Normafa, Gazdagrét, hogy sokfele ellássak. Jó volt, jó volt elfáradni, jó volt, hogy sütött a nap, és kellemes idő volt. Azt képzeltem, hogy van munkám, és így tudtam örülni a szép kilátásnak, jó időnek.

Ez gáz?

Annak örülök, hogy a véletlen folytán bekerültem egy olyan olcsó és gyors képzésbe, amit elvégezve talán lesz végre munkám.

Emellett az egyetemet is lassan be tudom fejezni, ami nagy szó, mert már régóta szenvedek vele.

Örülök a barátnőmnek és a kisfiának, mert rajtuk keresztül látom, hogy nem minden gyerek bömbölő-romboló szerkezet. És örülök neki, hogy ha csak egy picit is, de részt vehetek az életükben, kézbe vehetem, játszhatok ezzel a jófej kisfiúval.

Örülök a férjemnek. Most lesz az első házassági évfordulónk, és én egyre jobban szeretem őt! Hamarosan betölti a 30. évét és ez is szuper, mert a harmincas éveiben lesz igazán férfi egy férfiból.

Tegnap jót beszélgettem egy rokonommal, akinél pár éve nyaraltam, és tőle, az ő családjától tanultam pár dolgot. Jó volt, hogy láttam, valóban rosszul működik a mi családunk, és nem csak én éreztem így, hanem ők is megmondták. Szerintem miattuk kezdtem el még inkább részt vállalni a főzés-takarítás vonalán, hogy felnőttebb lehessek mások szemében is.

Örülök még annak is, amikor nincs itthon a tesóm, meg a párja, mert olyankor kitakaríthatok, szellőztethetek. Béke, nyugi, és tisztaság van.

A páromnak.

Az embereknek, akik körülvesznek (vannak, akiket szeretek, és vannak problémás kapcsolataim, de örülök ennek is, mert rávilágítanak a hibáimra, és tanulok belőle).

Annak, hogy eddig akármilyen rossznak nézett is ki a helyzet, azért mindig volt valahogy.

A cicáimnak.

Annak, hogy bár épp nincs munkám, van annyi félretett pénzem, amiből jövő nyárig kihúzom, akkor meg mehetek dolgozni külföldre.

Annak, hogy kezdem jól érezni magam (borderline-om van, de gyógyszerek nélkül egyre jobban vagyok).

Elvégeztem végre egy tanfolyamot, amire régóta vágytam, így csinálhatom azt, amit szeretnék.

Végre sikerült fogynom is.

Mindjárt lemegyek reggelizni. :D

Így belegondolva egészen sok minden van az életemben, ami jó. Ez egy jó kérdés, mert elgondolkodik az ember, hogy na jó, azért az én életemben is van jó. Majdnem mindent fel lehet fogni pozitívan és negatívan is... :)

Ahhoz képest hogy elég rossz az anyagi helyzetünk, én sok mindennek örülök. Amíg a párom csak azt fújja hogy jajj, lehetne jobb is, én csak arra tudok gondolni hogy millióval lehetne rosszabb is. Van hol lakunk, van egy szerető családunk, anyukámmal nagyon jól kijövünk mostanában, bármit megtudunk beszélni, a nagymamámnak örülök aki nélkül azt sem tudom hol lennék most az életben (Ő nevelt fel).

Örülök a páromnak akit ennyi idő után is úgy szeretek mint amikor megismertem és örülök annak, hogy ő is szeret még! :)

És aminek a legjobban örülök: a 6 hetes kisfiúnknak hogy végre igazi család lettünk!

Végül, de nem utolsó sorban, letelt a szülés utáni 6 hetes szex tilalom és annak is nagyon örülök! :P

nahát, micsoda kérdés, mintha nem is egy magyar tette volna fel! =D Gratulálok!

Hát én örülök mindennek, ami úgy általában van: családom, mindenki egészséges, van 1-2 barátom is, én is egészséges vagyok, mehetek szabadon bárhova, van egy szép lakásom, és egy macskám.

Aztán azoknak is, amik mostanában történtek, vagy várhatóak: ősz van, szép az idő, mehetek biciklizni meg motorozni, gyűjthetek fát télire, hamarosan elköltözöm új lakhelyeket nézegetek, várom már az új helyet, új élményeket. Most nincs párom ezért kíváncsian várom, milyen lesz a következő, ha eljön az ideje, vajon ki lesz az. És tegnap reggel milyen szép volt a vihar. Munkám sincs most éppen, de már alig várom hogy azt csinálhassam amit szeretek. És tegnap milyen szép volt a vihar! még aludtam és felébredtem rá, az ágyamból pont kilátok az ablakon és néztem a villámokat meg hallgattam ahogy kopog az eső =) rég volt ilyen különösen szép reggelem!