Ha nekem az a célom, hogy családom legyen, az elítélendő?

Nem elítélendő, de gondold át:

-Hány gyereket akarsz? Kettőt? És ha a a második is betölti a három évet? Akkor sz@rt se fogsz kapni, csak családi pótlékot, abból meg éhen haltok.

Négyet? És mi van, ha ott állsz fiatalon, mondjuk 35 évesen négy gyerekkel, szakmád van, de sose dolgoztál benne, semmihez nem értesz, nem beszélsz nyelveket, nem tudod használni majd a számítógépeket, programokat, mert 10-12 év gyerekezés alatt kicsit elszaladt melletted a világ. És van még 30 éved nyugdíjig. Mivel töltöd ki?

A terveidhez kell egy jólszituált pasi, sok pénzzel, jól menő vállalkozással. De az olyanok meg messziről elkerülik az olyanokat, mint te, aki nem akar dolgozni. Mert ő lehet, h rengeteget dolgozott, úgy van sok pénze, te meg csak a markodat tartanád. Amúgy meg htb nő meg karrierista nő között is vagyunk még páran, akik nem vágyunk karrierre, de azért dolgozunk, h be tudjunk szállni a közös kiadásokba. aki dolgozik, az nem feltétlenül karrierista.

10. vagyok. 15 hónapja dolgozok, családi vállalkozásban, de hivatalosan! Barátom pedig 4 éve van. Na, most meg az irigykedőktől fogom kapni a lepontozást...

Én is tisztában vagyok vele, hogy a családalapításhoz pénz kell, és igyekszek is minden lehetőt előteremteni hozzá, nem úgy, hogy ész nélkül bevállalni "véletlenül" (védekezés nélkül) egy gyereket, ahogy sok 16-17-18 ismerősöm is csinálta