Mit gondoltok arról, ha a nagyszülők nem egyformán támogatják az unokákat?

Szia!

Én igazat adok neked. Undorító dolog a kivételezés, akkor is , ha az anyagilag történik.

Felénk is divat volt ez, csak nem nagyszülő, hanem szülői részről.

Az egyik gyereküket támogatták, annak azóta sincs semmije,csak egy csomó gyereke. Volt, hogy a nagyszülő ruházta etette a gyerekeket, mert ők nem voltak hajlandóak dolgozni.

A másik gyereküknek nem adtak,mondván neki jól megy, holott csak annyi történt, hogy ő nem eltartatta magát. Megjegyzem, ha ő kapott volna negyedannyit, mint a másik, akkor ő nem elherdálta volna, hanem befektette volna és kérésre bármikor visszafizette volna.

Ja és a szép a történetben, hogy lassan ők is becsődölnek a támogatott gyerek miatt, most meg a másikhoz rohannak pénzért.

Elmehet az ilyen a büdös francba, ennyi a véleményem.

Mindenki arra költi a saját pénzét amire akarja. Ha holnap a nagyid kidobálja az ablakot te akkor sem szólhatsz semmit.

Elmész dolgozni akkor te is arra költöd a saját pénzed amire akarod. Különben én igazságosnak látom, miért ha többet kapnál beszállnál otthon a rezsibe?

Nem tudom. Ha a szüleid lennének, akkor azt mondanám, egyformán "jár" mindkettőnek. De a nagyszülő, az más. Ő megengedheti magának, hogy egyik vagy másik gyereket kedvencének nyílvánítsa, vagy bármi módon megkülönböztesse.

Az igaz, hogy nem kedves dolog, és nem mondhatnám jószívűnek, vagy valami hasonlónak ha így tesznek a nagyszülők, de megtehetik. Esetleg kérdezd meg a : "nagyi, én nem a te unokád vagyok? " Esetleg a szüleidtől is megkérdezheted, miért van ez így.

Más helyzetben vagytok érthető hogy más a hozzáálás

ha te is ott lennél gyerekkel, hitelel, saját fizúval jogos lenne hogy egyenlő részt kérsz,

de te most a kényelmes mama hotelben élsz kevesebb a problémád, ha ő késik a törlesztéssel az unoka és a dédunoka is hajléktalan lesz.

Tökéletesen megértelek, nálunk még talán ennél is durváb a helyzet. A nagymamám egyik lányát sokkal jobban szereti, mindent megad az ő gyerekeinek, és nekünk semmit, anyukámat lenézi, semmibe veszi, csak mert nem fiúnak született elsőszülöttként. :(

Nemhogy anyagilag nem támogat, de nem is érdekli mi van a bátyámmal meg velem. Amíg a papa élt, nem merte ilyen durván a különbségeket kihangsúlyozni... Legutóbb karácsonyra tesómmal egy egy zacskó szaloncukrot kaptunk, az unokatesóim meg 30000 Forintot erdélyi kirándulásuk kiegészítéseként.

Én megtanultam elfogadni ezt, köztük pénz van, köztünk meg szeretet. Egy idő után te is megtanulod, hogy az utóbbinak nagyobb értéke van. :(