Mit tegyek apummal?

Apum akárhányszor hazajön hétvégén a munkából (kamionsofőr) egy órát sem tölt itthon, hanem lelép a haverjaihoz a kocsmába. Ezzel nem is lenne problémám ha tudná hol a határ. Amikor egyszer este haza esik részegen az élő fába is bele tudna kötni. Általában velem veszekszik,már megkaptam tőle egy ilyen pillanatában, hogy dögöljek meg és hasonló dolgok. Amikor pedig kijózanodik, akkor persze úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Anyum persze próbál megvédeni, amiből veszekedések lesznek, és a vége mindig az, hogy húzzunk el a lakásból, mert az az ő nevén van (és még szépen fogalmaztam meg).Azt a kevés kis önbizalmam is lerombolta, amit anyum próbált építgetni, az olyan elszólalásaival, hogy nem lesz belőlem semmi, és, hogy kuka búvár leszek. Tekintettel sincs ránk semennyire. Emlékszem, mikor még jó volt a DVD lejátszónk az éjszaka közepén, azon ordított a zene, az nem zavarta, hogy nekem pl. másnap iskola van és aludnom kellene. Ilyenkor akárhányszor szóltunk neki, mintha a falnak beszéltünk volna, és ha valamit elcseszett pl. rossz gombot nyomott meg engem keltett fel. És kiskorom óta ez megy. Mielőtt nem kamionozott, minden útja a kocsmába vezetett, és mindennaposak voltak a veszekedések. Szerencsére a mostani munkája miatt ilyesmi csak hétvégén van, amikor itthon van. De én ezt már lelkileg nagyon nehezen viselem. Tudom, hogy nem az lenne a normális, de én már annak örülök ha nincs itthon. Fogalmam sincs,hogy mit tehetnék, párszor már arra a pontra is eljutottam, hogy komolyan elgondolkoztam, hogy mi lenne ha elszöknék. Amikor józan semmi probléma nincs vele, de én ennek ellenére tényleg nehezen viselem már ezeket a dolgokat.