Elképzelhetőnek tartod, hogy egyszerűen ne tudj beilleszkedni egy családba?
Előkerült egy régi téma, régi ügy, régi srác. Rákérdezett, hogy anno olyan jól kijöttünk, végül miért pattintottam le, akkor nem magyaráztam meg neki és lehet nem is tudtam volna.
Az ő családja jómódú, anyagilag a felső rétegbe tartoznak és ennek hangot is adnak. A márkátlan cumó náluk nem módi és egy szimpla vacsora mellé is kaptam három poharat, meg kismillió evőeszközt.
A srác nővére és a párja meglepiként jegyeket kaptak az operabálba, stb.
Én még mint egy "barát" megfordultam náluk többször is és mindig úgy éreztem nem vagyok oda való, kínosan, feszélyezve éreztem magam és talán ezáltal ki is ábrándultam ebből ebből a pasiból teljesen. (Akkor még otthon élt) Most van egy csinos, szintén hasonló kaliberű barátnője, de a pasi állítása szerint azóta is bármikor képes lenne őt lecserélni rám. Próbáltam neki finoman beadagolni, hogy nekem ez akkor sem ment volna és most sem menne. Sosem tudnám családomnak érezni az övét, nem tudnék beépülni ebbe a csilli-villi életbe. Azt mondja szerinte ez egy hülye és átlátszó kifogás, mellette mindent megkapnék, amire szükségem van...
A kérdésem az, hogy ti megértetek-e? Akarom mondani, eltudjátok-e képzelni így az életeteket, amikor nem ebben nőttetek fel?
válasza: válasza:Ez engem sziven utott :(
Szerelmes voltam egy fiuba, es elmondasa szerint ezert szakitott velem! Akkor es eddig nem hittem neki.
válasza: válasza:Igen. El is váltunk.
Nem kifejezetten a gazdagság miatt hanem a sogornőmék jobban kerestek, és imád szervezkedni. Mikor még gyerek nélkül voltunk remek volt a kiruccanás, cseréltem egy műszakot és mentünk négyesben állandóan. De aztán jöttek a gyerekek és nem tudtam csak ugy ugrálni. A lányom pl. gyűlöli az autót a mai napig hány. Erre sogornőm leszervez egy utat 300 kmre holott tudja ezeket. És utána ment a sértődés mert én válogatós vagyok nem jó semmi.
Egyzserűen nem értették meg hogy nem finnyáskodásból nem megyek el az általuk kiválsztott kifizetett utra hanem azért mert a férjemmel nem töltöttünk kettesben egy napot még az idén (ez tavaly volt).
Én voltam a rossz mert miért nem fogadom el.
Engem nem lehet levenni a lábamról ilyenekkel, és nem érztem jól magam bárhová is vittek.
Nekem elég lett volna itthon is csak a férjemmel.
Rá is ment a házasságom most válunk.
Megértelek.
Nem minden a pénz.
válasza:Én nem szeretnék egyáltalán belerondítani a képbe. X évvel ezelőtt sem örültem volna és most sem örülnék ha elrángatnának az operabálba, nagy családi barátokkal kéne kisestélyiben vacsoráznom egy elit étteremben, ahol azt sem tudom mi mire jó stb. Egyébként is tiszteletben tartom az évek óta tartó kapcsolatát, nem mászok bele!
Én nem tehetem meg, hogy minden alkalom után új alkalmi ruhát vegyek, még márkás hétköznapi ruhákat sem engedhetek meg magamnak és őszintén szólva nem is szeretnék ebben élni. Eleinte azt sem várhatnám el, hogy mindezt ő finanszírozza nekem! Persze, nem lenne gond ha korlátlan pénzeszsákom lenne, de akkor sem ilyen dolgokra költeném valószínűleg a pénzemet, mert én úgy érzem nem oda tartozom, nem ebben nőttem fel és nem is vágyom ezekbe a körökbe! Egyszerűen csak nem tudom neki hogy megmagyarázni, hogy miért érzem ezt. Neki ez a természetes, ő már ebbe született.
válasza:Nálunk a családban valakit szinte teljesen felőrölt az a szitu,amit leírtál.Beházasodott egy módos családba,ahol mások a szokásos.Felvette az ő szokásait és igazából már ő is magas lovon érzi magát. Nagyon ritka, hogy olyan pillanatai vannak(pl ha csak kettesben vagyunk), hogy tudja a régi normális önmagát adni. Külsőleg is látni rajta, hogy felemészti a dolog, a család nem fogadta be őt egyébként.Legalábbis az anyós,após.... Mondjuk már nem is tudna kikeveredni ebből a körből,hiszen "egy család".
Nekem volt olyan párom,akinek a családjának csak egy részét tudtam elfogadni,de valahogy mindig szorongás töltött el,ha velük voltam.Nem tudtam feloldódni velük, holott anyagi különbség nem volt köztünk,csupán beállítottság. Más az, ha egy értelmiségi család és egy újgazdag találkozik például. De ez lehetne más példa is.
Én csak annyit tudok javasolni, ha nagyok a különbségek(bármilyen téren!!!!!),akkor abból jó nem sül ki, hiszen mindenki hoz valamit a családjából és ehhez a személyiségének a másik része az,amit ő saját maga változtat, felerősít vagy épp gyengít.
válasza: válasza:Régi mondás, igaz is: suba a subához, guba a gubához.
Amúgy nekem sokkal durvább a srác azon kijelentése, hogy bármikor képes lenne lecserélni rád a jelenlegi barátnőjét. Nem egy jellembajnok a lelkem, kéne a francnak.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!