Miért ilyenek a párom szülei?
Párom szüleiről lenne szó. A p8árom egyetemista és kollégista, diákhitelezik (szeptemberre nem jár) már kezdetek óta, mellette melózik, hogy kihúzza hónap végéig valahogy. Általában sikerülni is szokott. A munkája elég kiszámíthatatlan, van hogy 2 hétig nem kell mennie, van hogy egy héten két-három napot is ki kell hagynia a suliból, ami nem éppen szerencsés. Mindegy, igyekszik és én is bármikor segítek neki akár kajával, akár bevásárlással, akár egy kis pénzzel, bármivel. Ezt a hónapot 18-9 ezer forinttal kezdte. Abból a kötelezőek kifizetése után maradt kb 3 ezer forintja. Eddig egy fillért sem fogadott el tőlem, inkább hanyagolja a sulit és megy melózni, amikor csak hívják. (Nem túl sok fizetésért)
Szülei mindketten dolgoznak, tudom milyen körülményekben élnek, azt is tudom, hogy ha nem is teljesen, de havi pár ezer forinttal tudnák támogatni a fiukat. Ezzel szemben egy fillért sem kap tőlük. Megtudták, hogy dolgozik, a reakció az volt, hogy még is hogyan képzeli ezt, lóg a suliból, fél órás fejmosás.
Most gyakorlatilag ott tartunk, hogy a páromnak tényleg egy fillérje sincsen október közepéig, erre a szülők hazarendelték, hogy már 2 hete nem volt otthon, jövőhéten induljon meg, mindezt szintén kioktató stílusban... (4 ezer forint egy oda-vissza út) Én nem vagyok rosszban a szüleivel, de komolyan már nyílik a bicska a zsebemben olykor ettől a felfogástól!! Mondtam neki, hogy álljon mostmár a sarkára és kérjen TŐLÜK pénzt, ha egyszer tudják hogy nincs, ne dolgozzon suli mellett, de elvárják, hogy hazajárjon két hetente és mellette megéljen... Most én fizessem neki ezt is? Már elegem van!!
Hogyan lehetne kijutni ebből az ördögi körből? Intsen be a szüleinek, hogy nem megy haza és kész? Komolyan az a megoldás, hogy titkolnia kell, hogy dolgozik, hogy valamit enni tudjon? Sosem szegülne szembe a szüleivel, de így meg nem lehet megmaradni, én sem tudom örökre támogatni!
Hogyan segítsek neki, avagy mit csináljunk? Már abba is belefáradtam, hogy a párom tudja, hogy tőlem bármikor kérhet (szigorúan kölcsön persze), ezért inkább hozzám jön a békesség kedvéért és nem a szüleivel csinál végre valamit, hogy ennek vége legyen...
Nyáron a fizetése jó részét elkérték "hozzájárulásként", hogy otthon él. Amióta leérettségizett már semmi sincs neki ingyen. Ami megmaradt neki, az el is ment. Ezt a tizen pár ezer forintot sikerült megspórolnia az év kezdésre. Nem mondom, ő is gazdálkodhatna jobban/máshogy, de tényleg lehetetlen megfelelni a szülei elvárásainak.
Nem kell, hogy anyagilag támogassák, csak akkor ne legyenek irracionális elvárásaik...
Az, hogy nem kellene ennyit hiányoznia az tény, nem is vitatom, de tényleg látom rajta azt, hogy egyszerűen máshogy nem megy és kész. Ha legalább azt a kis diákhitelt kapja, akkor annyit tud szűrni, hogy csak kedden megy, ha akkor hívják, vagy hétvégén, mert akkor nincs órája, de ez egy ördögi körforgás jelenleg.
Én is azt mondom, hogy álljon a sarkára és mondja azt, hogy nem megy haza, mert nincs miből, de abszolút arra lett nevelve, hogy "fül, farok behúz és engedelmeskedik". Mással nem ilyen, a szüleivel igen. Inkább kér kölcsön, minthogy megmondja, hogy nincs rá keret, ha annyira látni akarják, akkor küldjenek pénzt az útra, máshogy most nem tudja megoldani slussz passz...
úgy tűnik párod anyagilag független szüleitől, de érzelmileg még nem elég felnőtt:)
ha nem tőled, akkor mástól fog kölcsön kérni... de ha gondolod, ne adj neki ilyen helyzetben.
viszont, ha nem tud felnőttként viselkednie szüleivel, az számodra amúgy sem túl jó perspektíva...
EZ a te gondod, erről tudsz dönteni, de az ő viselkedésében, ha eddig nem tudtál változást kérni, elérni, akkor vagy beletörődsz vagy kilépsz ebből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!