Most ez a vége, de akkor miért húzta idáig?
Adott egy pár, 4 éve együtt, az elejétől szinte együtt élnek. A lány végzett a főiskolán, de mivel épp építkeztek, a lány ott mindent csinált, hogy ne a munkásokra kelljen fizetni, heti 5-6 napot volt ott fél évig, emiatt az államvizsgáját is elhalasztotta, hogy haladjanak szépen (a lány apja ács-kőműves, így mindent eltanult tőle). Ezalatt közös megegyezéssel nem keresett állást, mert így többet spóroltak, meg egy ember jó hogy kinn volt mindig. Amit építenek az a férfié teljes mértékben, de a lány azt hitte, valami köze csak lesz hozzá, ha fél éve és hatszámjegyű pénze is benne van, meg ugye szívesen csinálja, mert majd a gyerekeket ott fogja felnevelni. A kapcsolat elején a lány elmondta, hogy majd házasságba szeretne szülni, neki ez az egy kérése van, a férfi akkor azt mondta, ezt megérti, ha odáig jutnak lesz házasság, a gyűrűtémát később a férfi hozta fel, hogy milyen tetszik neki.Na most pedig hogy költöznek, megérett a beszélgetés a gyerekvállalásról, hogy egy év múlva már jöhetne, de a férfi a házasságot hülyeségnek tartja, nem érti miért nem jó csak úgy lenni, minek megfogadni, mikor bármi történhet. A lány azzal érvelt, hogy azért, mert neki a fogadalom jelent is valamit, pl hogy betartja, illetve ebben egyeztek meg 4 éve. A lány mondta, hogy örökre nem lesz barátnő, meg ugye így vár is a gyerektéma.
Na most két dolog van: akkor az elején miért ringatják bele a lányt az álomba, hogy ebből házasság+gyerek lesz? a másik, hogy ha szétmennének, a lány az építkezés miatt nem tudott dolgozni, abba ölte az örökségét, mert bízott (ezt visszakapná elvileg), de most csak annyit kapott, hogy "te nem is dolgoztál az elmúlt fél évben, csak a szatyor ruhádat vihetnéd". Nem is pénzre várna a lány, hanem egy köszönömre, hogy milliókat spórolt meg a kedves párjának, hogy két éve nincs szórakozásuk, csak minden szabadidőben a házat csinálják. A férfi reakciója az volt, hogy nem lett volna muszáj segíteni, akkor ne várjon érte hálálkodást.
Illetve azon beszélgettek, ha tíz év múlva szétmennének, és lenne 2-3 gyerek, akkor is egy szatyor ruhás távozás állna fenn a férfi szerint.
Jogosan érzi átvertnek magát a nő? MOst még együtt laknak, de nem is beszélnek.
válasza: válasza:Szerintem nagy hülyeség volt a lánytól, hogy munka HELYETT ingyen dolgozott MÁS valakinek a házán.
Az, hogy privát becsapták - a házassági igérettel - legyen neki tanulság.
Ha meg házasság NÉLKÜL élnek együtt akárhány évig is, a házhoz semmi köze sem lesz, és csak annyi vagyona lesz, amit elvihet, amennyit számlákkal tud igazolni, hogy a saját jövedelméböl vette.
Ha azt igazolni tudja (konkrét számlákkal), hogy a házba befektetett X összeget (az öröksége), akkor AZT visszakérheti, de többet nem.
Házasság esetén annyiban más a helyzet, hogy amit a házasságkötés napjától kezdve szereznek, az közös, az az elöttiek viszont soha nem lesznek azok. De ha felújitják a házat vagy épitenek hozzá, akkor az az érték felezödik válás esetén.
Ha van eszed, akkor minél ELÖBB klépsz ebböl a kapcsolatból, mert minél tovább húzod, annál több veszteséged lesz. Ez ugyanis nagyon jól mutatja a férfihozzáállását:
"A férfi reakciója az volt, hogy nem lett volna muszáj segíteni, akkor ne várjon érte hálálkodást."
Szóval szedd össze a szatyor ruhádat és kezd önálló életet, ezt meg ird le tanulságként.
válasza:A nőnek annyira fontos volt a házasság, hogy valaki (mindegy, ki) elvegye, hogy hajlandó volt ingyen házat építeni? Nem semmi.
Amit tud igazolni számlával hogy ő fizette az örökségéből, az jár neki. Az, hogy nem közös megegyezéssel nem keresett munkát és dolgozott a házon, nehezen bizonyítható.
Amúgy még ha össze is házasodnak, akkor sem lesz közös a ház mert az házasság előtti vagyon.
Persze, jogosan érzi magát átverve. De az is lehet, hogy a férfi véleménye megváltozott 4 év alatt. Fiatalok voltak, első komoly kapcsolat, sokat képzeltek bele.
válasza: válasza: válasza:Azt kérdezed miért húzta idáig? Hát ezért, mert tudta, hogy te megcsinálod "ingyen", ezzel megspórol közel egy millió Ft-ot.
Én a helyedben egy percet nem maradnék vele tovább.
válasza:Nos, a pasidnak abban igaza van, hogy semmi sem tart örökké. A kérdés az, hogy veled akart- akar-e élni, és mit szólt a gyerek dologhoz... Még 24 éves vagy, idealista. 30 év felett az ember látja, hogy semmi sem biztos. A holtodiglan holtomiglan meg a legkevésbé. Emellett jól bebiztosította magát, hogy ha netán szakítás lenne, neki ne legyen ez anyagi áldozat.
A pasinak egyébként abban is igaza van, hogy ne adj többet magadból a másiknak, mint amit kérnek és viszonoznak. Ettől függetlenül amit anyagilag belefektettél az jár neked. Más kérdés hogy tudod bizonyítani.
válasza:Én úgy gondolom, hogy már együttélni sem igazán akar, de azzal a lépésről-lépésre taktivál dolgozik, hogy most egyelőre az esküvői ceremónia alól bújik ki, majd a gyerekvállalást halogatja. És amikor az asszonyka végképp kiveri a hisztit, akkor kapja az utilaput a talpára.
Nem kell ott várni egy percet sem, egy aljas, számító, másokat kihasználó hapi. Egy pillanatra sem építeném rá az életem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!