Minek örültél, ami számít sokat, mivel lett több az életed attól, akivel már vége van?

Adni? Időt, rengeteg türelmet, tápláltam önbizalmát, bíztattam a munkában, megvalósítottuk pár álmát, mint kijutni külföldre többször elmenni helyekre, átélni dolgokat. Tanítottam úszni.

Kapni? Hát jobb szervezőképeségeim vannak (ala mindent nekem kellett), megtanultam főzni amit elötte sose hisz mindig bíztatott rá s dícsért, megtanított élvezni a biciglizést, viszont már nehezen hiszek-bízom meg bárkiben.

Úristen! Soroljam? =)

Antiszociális voltam. Az egyik exem még nálam is antiszociálisabb volt. Egy ideig tetszett, aztán már túl sok volt, így rájöttem, hogy én mégsem ilyen vagyok, nem ezt akarom. A kapcsolat sz*r volt, én meg benneragadtam túl sokáig, de végül csak jobb emberként jöttem ki belőle. (Ami csak később derült ki, de kiderült.)

A másik exemnél a többi hiányosságom derült ki. Nem bírta a hisztijeim, és a viselkedésem, ami nem csoda, de pont ezzel elérte azt is, hogy rájöttem ezen is változtatnom kell.

Hogy én mit adtam? Ezt tőlük kellene megkérdezni.

Te nem tanultál semmit a kapcsolataidból? Addig ugyanaz fog ismétlődni, amíg nem fejlődsz tőlük. Biztos megvan rá a lehetőséged, csak fel kell ismerni. A legrosszabb kapcsolatokban, vagy a legrosszabb véget érőkben van a legtöbb tanulság.

"Ő az egyik legjobb dolog az életemben."

Erről jut eszembe, hogy én ezt az érzést is kaptam, és még így utólag is azt gondolom, hogy így volt, és jó volt.

#2 voltam.