Hogyan segitsek a 18 eves hugomnak, h lelkileg jol tudja ez a szornyu tragediat atveszelni?
Edesanyank pont ma 1 hete meghalt.Sajnos 1 honapja derult ki nala,h tudo daganata volt,ami mar sajnos tobb szervet is erintett attetkent.
Es mult het penteken meghalt Anyu,de nagyon varatlanul,mert delelott meg beszeltem vele tobbszor,es a betegsegehez merten jol volt,aztan csinaltak nala egy plumbalast /tudobol a folyadekot lecsapoltak/,es utana mar nem volt maganal.
A kerdesem az lenne,h mit tudok segiteni a hugomnak,h rendbe legyen,mert latszolag minden oke,de erzem,h ez nem igy van.
Persze az En lelkem is melypont alatt van,mert nem ertem,h miert es miert pont vele tortent ez.
Hogyan dolgozhatjuk fel ezt a tragediat,h konnyebb legyen elengedni Ot,mert ugy erzem,h nem tudjuk most meg elengedni,de ahoz,h O is bekeben nyugodjon ez kellene,de nem megy.
Ma lesz a temetese,es talan utana konnyebb lesz?Nagyon felek a temetestol is,es nem tudom megmondani,h miert,de rettegek tole.
H van vkinek olyan otlete,tapasztalata akkor kerem irjon.
koszonom szepen
30/N
Őszinte részvétem!
Apum is daganattal lett beteg, tudtuk hogy nem vár rá gyógyulás, így megpróbáltuk széppé tenni a hátralevő idejét (ő nem tudta, hogy végstádiumban van, jobb is). Közben persze sírtam, ha nem látták.
Aznap, elég jól volt, csak jött egy embólia...
Szóval tapasztalatból azt mondom, hogy a temetésig a legrosszabb, és utána még az első hónap. Én már nem laktam velük, így a legrosszabb anyumnak volt, mert ő nap mint nap látta az ürességet, apu hiányát.
Édesapátok melette van?
Nézegessetek képeket, beszéljetek róla, sírjatok, ha az könnyít. Próbáljátok úgy nézni, hogy ezzel vége a szenvedésének, mert csak az várt rá (apunak nagy fájdalmai voltak, morfiumot kapott, gerincbe).
A Kárpátia: Jó lenne c. számára ma is elkap a sírás, de mi túl vagyunk a nehezén.
És végül egy idézet:
Én nem haltam meg. Az ,ami nektek voltam, még mindig vagyok.
"Nevezzetek a nevemen, beszéljetek hozzám olyan könnyen és egyszerűen, ahogy
mindig.
Nevessetek és gondoljatok rám, hiszen én itt vagyok veletek, csak én az út
másik oldalán megyek !"
Nagyon szepen koszonom.
Igen apu melette van,de apum is olyan,h kivulrol nem latszik rajta,de belul emeszti magat,En sirok,h ramtor,mert nem tudom visszatartani,de a hugomnal es apunal ez nem igy van.
Ez az idezet annyira megirintett,h azt el sem tudom mondani,koszonom.
Hát én azt tudom javasolni, hogy minél előbb lekötni a figyelmét. ha vannak jó barátai, akkor töltse velük az időt. nem biztos hogy jó ha folyamatos "figyeli" valaki, mert 1-2ember nem tud sírni "társaságban".
a temetés nem vidám dolog, de a sok vele eltöltött jóra kell gondolni és arra hogy biztos nem örülne ha sírva látna titeket, ez adjon erőt.
minden ember másként élni meg a veszteséget. amikor megmondták hogy meghalt, akkor szinte fel se fogtam, mentem a dolgomra. én az temetésen sírtam, állandóan Ákos zenéi szóltak(nagyon szomorúnak találtam).
után 1,2nap tényleg volt hogy véletlenszerűen törhet az emberre a sírás. aztán 1hétig szinte semmi nem volt, de utána megint elkapott a sírás, ahogy rágondoltam.
én pl.: a környezetemben senkinek nem szóltam, nem akartam részvétet hallani, de azt hiszem jobb lett volna...
"hoszpisz " hát én idegenektől nem szoktam részvétett kérni, meg együttérzést se.
szerintem inkább, inkább kis utazás is jót tehetne neki, pl.:1hétig hozzád költözhetne stb... nagymamához stb...
mindenféleképpen rokonokhoz, jó barátokhoz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!