Hogy tudnám kiverni a fejemből? Ha pedig csak egy vágy, sóvárgás, miért nem múlik már el?
véleményem szerint ez csak egy fellángolás. Ő az "új" kiszemelt, de ne aggódj ennek is elfog múlni a varázsa :)
hány évesek vagytok amúgy?
Én biztos találkoznék azzal a másikkal.
Egy beszélgetés még nem megcsalás. Mert pl. ha Ő nem érez irántad semmit akkor kár egy működő kapcsolatot felrúgni. De ha kölcsönös a vonzalom én adnék neki egy próbát mielőtt összeházasodtok.
férjem anno úgy volt mint te. jól megvoltak végülis,tervezgettek,h majd ez meg az lesz egyszercsak.. aztán megismerkedtünk. én facér voltam ő ugye nem én igyekeztem rá se nézni,de az igazság az h belezúgtam rögtön. pár hónapig ő is ezzel küzdött mint te- a nélkül h akár a párja akár én tudtuk volna,főleg mert én még kerültem is,mert h ő foglalt. aztán munka során beszélgettünk-soha semmi személyes-míg végül elémállt és elmondta h mit érez azóta amióta meglátott. én voltam a 3. aki ezt megtudta, a barátnőjével kezdte aztán a családnak szólt végül nekem. azóta is együtt vagyunk,nagy szerelemben 3 gyerekkel.
ha nem találkozunk talán a másik lánnyal lenne,de minek? nem szerette igazán,erre akkor jött rá amikor velem találkozott. boldogtalan lenne és a lány is mert megérezte volna h nem ő az igazi.
más pélcdám is van,h miért KELL lépni és figyelni a jeleket: fiú és a lány 5 éve együtt. összeköltözés után,esküvői tervekkel. fiú találkozik egy lánnyal. úgy érzi h a lány 1. szavára a világot kifordítaná a sarkaiból. pedig a kezét se fogta meg. a lánynak is tetszik,de szerelmes valaki másba. a fiú így a másikkal marad. vagyis: önmagáért nem lép,mert gyáva., a lányért meg nem lehet. meglesz az esküvő,jön 2 gyerek. pici még csak 1 éves maikor már elváltak.
te is tudod ott mélyen belül h meg kellene próbálnod. ahogy a párodról írsz az olyan mnit egy 30 éves házasság után. pedig csak 3 éve vagytok együtt és fiatalok vagytok.
2. válaszoló, lényegében igen, így van, de mégis van valami ami visszatart. Ami a Páromhoz húz. Nevezhetjük megszokásnak, vagy aminek akarjuk,de biztos, hogy nem normális 3 év után már ezt érezni... Nem merek lépni, ezt kerek-perec megmondom. Az agyam és a szívem más irányba húz... Nem fellángolás, évek óta tart, csak újra előjött: voltunk egy társaságban szórakozni, ahol a fiúk és a Párom is idő előtt ágynak dőltek, mi a csajokkal tovább táncoltunk, és jött ő, és érezte rajtam, hogy még mindig tart a vonzalom. Azóta ostromol,és én képtelen vagyok menekülni. Véletlen igyekszem vele találkozni, ha pl. viszem az Édesanyjának az Avont vagy ilyen kis apróságok, de ha meglátom...
Egyébként én közelítek a 30-hoz lassan, a Párom és a férfi 30 és 31 évesek.
Hát mások érzelmeibe nehéz belelátni de józan paraszti ésszel csak annyit tudok erre mondani, hogy ha igazán szeretnéd a párod, ha igazi mély szerelem lenne részedről akkor nem jutna hely másnak is a szívedben.
Lehet, hogy szereted a párod de nem eléggé. Talán jó ember, talán vonzó de nem az igazi. Ingatag érzelmekre nem szabad házasságot építeni!! Én várnék ezzel a dologgal mert ha most fellángoltál akkor néhány év együttélés után mikor jönnek a gondok, szürke hétköznapok ismét lesz valaki, aki lángra gyújt hiszen a párod nem tölti ki ezer százalékosan az érzelmeidet. Ne okozz neki fájdalmat.
Itt már nem is a másik pasi a lényeg hanem az, hogy mit érzel a saját párod iránt. Milyen ez a szeretet, igazi szerelem? Lángol úgy, mint rég? Mit érzel ha a párodra gondolsz? Vagy csak az embert szereted benne? Ő még izgalmas számodra, mint férfi?
Valahol, valami elveszett ebből a kapcsolatból azt hiszem.
Csak olyanhoz menj hozzá, aki mellett mindenki más semlegesnek tűnik mert a házasság nem 1-2 évre kell szóljon aztán meg kilépünk ha nem megy. Jól gondold meg. Nem is olyan kis dolog ez, ami veled történik itt másik két emberről is szó van.
Én csak józan észt, korrekt döntést és sok sikert tudok kívánni neked.
Köszönöm 6-os válaszoló. A legszörnyűbb, hogy tudom, hogy igazad van, a távolabbi környezetemben is van hasonló. Hogy mert lépni a Párod?
Nem tudnék elszámolni magamban, a neki okozott fájdalomért. Vagy később ő is megtalálná a hozzá igazán valót?!
Én sem beszéltem erről a Páromnak, az "Ostromló" pedig szerintem tökéletesen tisztában van a bizonytalanságommal és "vergődésemmel". Nem tudom hogy legyen...
Köszi mindenkinek az eddigi válaszokat!
Azt gondoltam le leszek szólva, hogy ilyen, meg olyan vagyok...
6-os vagyok: ő 4 hónapig örlődött,egy munkahelyn dolgoztunk,napi 8-10 órában összezárva vagyis intenzívebben mint ti,viszont mint írtam sosem beszélgettünk. ő figyelt-mint kiderült-én is a szemem sarkából.
ő sem akart fájdalmat okozni a lánynak,de nem nagyobb fájdalom-okozás ha elveszi feleségül úgy h mást szeret? így elveszi a lehetőséget a másiktól is h megtalálja az igazit-akit később a lány meg is talált.
persze félsz hisze lehet h 2 szék közül apad a alá esel,de: semmivel sem tartozol a másiknak. te a saját boldogságodért vagy felelős. ha döntesz,a lényeg h legyél őszinte. a párom is az volt a lánnyal. elmondta neki az egész gyötrődést az érzéseit mindent! persze fájt a lánynak,de tudta az igazat és ez a legfontosabb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!