Igaza van a férjemnek, amíg itthon vagyok a gyerekkel nincs jogom beleszólni a döntésekbe?

> hogy most ő tart el minket,

Az ilyen férfinak a k*anyját. Van néhány ismeőrsöm, akihez így áll az embere, hát egy pokol az életük.

Nálunk is én vagyok a főkereső (35/FF), de ami az asszonynak kell, és van rá keret, vegye meg. A nagy kiadásokat természetesen megbeszéljük.

Ez ilyen tipikus "úristen holnap már nem eszünk" roham.

Lehet nyomasztja valami anyagi probléma, vagy nem lehet hogy leépítések vannak a munkahelyén?

Amikor rájön az ember hogy lehet hogy holnap már nem lesz miből megélni, hajlamos megkergülni.

Én borzasztóan hisztériás voltam amíg nem volt munkám, hiába keresgéltem hónapokig.

A párom jól keres, de azt el is tudja szórni két nap alatt.

Volt hogy hónap végén már a kamra aljában maradt dolgokból kellett kaját kreálnom, hát idegbeteg voltam.

Minden hónap elején szinte kitéptem a pénzt a kezéből és osztogattam az utolsó fillérig, pedig nem vagyok egy garasoskodó típus.

Akkor is kiabáltam vele, ha már egy szelet csokit be mert tenni a kosárba.

Hál' Istennek azóta helyreálltak a dolgok, de legalább megtanult spórolni a párom :))

Dehogy lenne igaza a férjednek.

Ilyenkor szokta javasolni az adott illetőnek, hogy próbálja csak ki milyen is az otthoni láblógatás.

Nincs igaza! Az egy dolog, hogy ő munkahelyen dolgozik, de te sem vakarózol, hanem a közös gyermeketeket neveled, akit együtt vállaltatok! Ráadásul kapod a GYED-et is! Érdekesen áll a dologhoz!

Én sokkal nagyobb tétel miatt felhívtam a férjem, és annyit mondott: nehogymár megkérdezd! Ha úgy érzed szükség van rá, vedd meg!

Soha fel sem merült, hogy bármikor is engedélyt kéne kérnem, vagy el kéne számolnom, hogy mire költök!