Ha a szüleim miatt nincs önbizalmam mit tehetek (lent)?
Nem keseregni akarok,tényleg szeretnék tanácsokat,vagy olyan emberek történetét olvasni,akiknek sikerült leküzdeni ezt az érzést.
A történetem az,hogy kicsi korom óta semmi sem elég jó amit teszek,minden hibát rám kennek.Anyám alkoholista nagyim pedig folyamatosan adja neki a piát,mondván kell a kikapcsolódás neki.
Ők olyan család akiknek az a fontos mások mit gondolnak róluk,de az,hogy családon belül milyen a viszony már nem érdekli Őket.
Olyan mint egy bolondokháza.Nagymamám adja a pedáns tökéletes asszonyt,miközben a lánya meg depressziós és alkoholista.Ő pedig támogatja.
Az unokatestvérem tökéletes tanuló és kicsattan az önbizalomtól, úgy is fogalmazhatnék, hogy öntelt.
Egyetemre megy és mindenki hozzá hasonlít folyamatosan.
Én már rég magamra főztem mikor Ő elkészítette az első rántottáját,mégis azzal példálóztak,hogy mennyire önálló és ügyes.Mintha vakok lennének:S
Neki az anyja tálcán viszi fel az ennivalót az emeletre és semmit nem segít,én mindenben segítek,sőt mondhatom én csinálom a legtöbbet itthon,mivel anya hasznavehetetlen,mégis sz*r vagyok.
Tudom ezen már segíteni nem lehet,de ezek miatt olyan rossz embernek érzem magam.
A gyakorlaton is észreveszem(szakácsnak tanulok),hogy ha nem hibázok és ok nélkül szidnak le,az eszemmel tudom,hogy nem vagyok pancser és nem rontottam el semmit,de valahogy mégis rámtör az érzés,hogy milyen semmirekellő és béna vagyok.Gondolom ez visszavezethető az eddigi tapasztalataimra is,amiket a rokonoktól kaptam.
Nem akarok így élni,hogy nem tudok kibújni a rám akasztott örökös pancser szerepből,de nem tudom,hogyan törhetnék ki.
Mit kellene tennem,hogy ne érezzem ilyen selejtnek magam?
Vagyis,legyen egy kis önbizalmam pl a munkában,ha valamit jól csinálok magabiztos legyek és ne törjön le a legkisebb negatív kritika is.
Próbálom mondogatni magamnak,hogy érek annyit mint más emberek és igenis mostantól minden más lesz...de nem nagyon jön be:/
Talán pszichológushoz kellene fordulnom?
Bocsi,hogy hosszú lett és köszi,ha valaki szán rám időt!:)
válasza:
válasza:Ez NEM a szüleid hibája, hanem egyszerüen ilyen alapadottságaid vannak.
Az, hogy te milyen leszel felnöttnek, csak TÖLED függ. Tanulj meg kiállni magadért, ne másokban keresd a hibát. Ugyanis azzal, hogy eldontötted, a szüleid a hibásak, a saját felelöségedet kikapcsoltad, megvan a magyarázat, hogy miért nincs elég önbizalmad, de NEM VAGY HIBÁS.
Ha elfogadod, hogy te csöndesebb, visszahúzódobb vagy, akkor tettél egy lépést a jó irányba. Ha magadat elfogadtad, akkor ezt másokkal is el tudod fogadtatni, és nem hasonlitod magad másokhoz, nem ök lesznek neked a mérce.Te ilyen vagy, nem értéktelenebb, nem értésekesebb mint mások - hanem éppen olyan, amilyen, és ezért EGYEDI.
Ha valamit jól megcsináltál, akkor jelentsd ki ezt magadnak, hogy "ezt tökéletesen megcsináltam, jó vagyok ezen a téren", ha nem sikerült valami, akkor NEM azt, hogy na "ez SEM sikerült", hanem azt, hoyg ÚJRA MEGRPÓBÁLOM, legközelebb már sokkal jobban sikerül.
Elöször MAGADAT kell meggyöznöd, utána ezt átveszik automatiksuan mások is.
(Ezt én is átéltem, tapasztalatból beszélek) Sok sikert.
Nem hibáztatom Őket,de biztos vagyok benne,ha olyan családban nőhetek fel,ahol elismerik a sikereimet és nem azt sulykolják beléd,hogy nem vagy életrevaló akkor sokkal könnyebb minden.
Persze biztosan rajtam is áll,hogy ilyen típus vagyok.
De ha kicsit kiszakadhatok ebből a környezetből máris jobb ha egy hétig nem vagyok itthon teljesen más embernek érzem magam.Elnyom,megfolyt szinte ez ami körülvesz.
Gondolom könnyebb lesz ah majd külön költözök,de ez most még nem megoldható.
Épp írtam is,hogy folyamatosan a fejembe tartom azokat amiket írtál második válaszoló,hogy jól csinálom meg nem vagyok béna,de hiába , a végén ha nem ismerik el mégis csalódott leszek.Magamban csalódok.Buta dolog de nem tudtam eddig változtatni:S
válasza:Mondjuk mert iskolába járok és nem tudnék fenntartani egy albérletet úgy,hogy fizetem havonta a lakást és +ba a kaját és rezsit?
Olyan jókat kérdezel,mintha minden olyan egyszerű lenne.
Mégis mit gondolsz iskola és gyakorlat mellett így is dolgozom,de ebből lehetetlen lenne mindezt kifizetni.
Vagy hagyjam ott az iskolát és egy jó szakmát?
Szeretem az ilyen "kákán a csomót"felfogású embereket.
válasza:figy kérdező én írok neked mert szimi vagy . de nem lesz vidám .én belefáradtam ,mert tényleg olyan ez h valamit mutatunk a külvilág felé, de h belül mi zajlik ..-azt mindenki csak maga tudja . Ezért is van sztem annyi szenvedélybeteg .de ez mind1 is.
Nos ,nem tudom a megoldást ,28 vagyok és ebben szenvedek vannak jobb és rosszabb időszakok. csináld, éld az életed figyelj oda rá h nehogy te is fügő beteg legyél ez fontos .Hallgass relax zenét ha teheted szeretkezz sokat ,természetjárás ,és még egy megoldás -ha tudsz hinni valami célban szívből, amit el is érsz -akkor az átsegíthet.
ettől az érzéstől azonban megszabadulni tapasztalatom szerint nem lehet -talán idővel 'megszelídíteni' és együtt élni vele .addig pedig kezelgetni a lelket a fent említettekhez hasonlóan.
Köszönöm utolsó válaszoló!
Na igen, szerintem sem olyan egyszerű.
Ismerős,ez a mit mutatsz a világ felé dolog,de már nem is akarok megfelelni senkinek,hanem leginkább magamnak,de úgy tűnik ez a legnehezebb.
Semmiképp nem szeretnék még mellé szenvedélybetegséget is, egyenlőre nem is fenyeget ez szerencsére.
Sok sikert azért , úgy látom neked is szükséged van rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!