Hogyan "ad" megoldást a családállítás?
Olvasgattam a családállításról. A folyamat lényegét azt hiszem értem, hogyan találja meg a problémát. Az nem világos, hogyan ad rá megoldást. Pl. az egyik hozzászólásból kiderült, hogy aki elment, azért, mert a babája rosszul aludt, a családállításon kiderült, hogy az apjával van problémája, aminek a feszültségét átveszi a baba tőle és azért aludt rosszul. ok, hogy ez kiderült, de ez elég, hogy a probléma megoldódjon? Vagy "kellett2 vmit tenni? Még ez esetben, el tudom képzelni, hogy ezáltal megpróbálja tisztázni a konfliktust az édesapjával, ettől megnyugszik, majd ettől a baba is, mert már nem érzi anyukán a feszültséget.
De mi van azokkal az esetekkel amikor, azt hozza ki a családállítás, hogy egy déd vagy ükszülő problémáját visszük mi magunkkal (ha jól értem ilyen is kiderülhet) és mondjuk az miatt nincs munkánk, vagy nem születik gyerekünk. Nyilván ezekben az esetekben nem lehet az adott személlyel ezt a dolgot tisztázni, mivel már sajnos nincs az élők sorában. Ezekben az esetekben milyen megoldást kínál a családállítás? vagy csak elmondjuk magunknak, hogy ez nem az én problémám és nem viszem magammal az ő terhüket? Ezt a részt nem értem.
valami olyasmit olvastam, hogy aki megszemélyesíti az egyik családtagunkat, aki rosszul érzi magát, addig keresi a helyét a körül a személy körül, amig olyan helyre nem áll, ahol jól érzi magát. Ennyi? és ettől megoldódik a probléma? vagy hogy is van ez?
Szeretném, ha írnának olyanok akiknek segített a családállítás, és hogyan, mert nagyrészt csak a probléma feltárásáig értem ezt a dolgot, a megoldását már nem.
Előre is köszönöm.
válasza:"ha segít akkor végülis lehet egy érdekes megoldás.
Te kipróbáltad amúgy, a javasolt mondatok mondogatását? Vagy utána nem foglalkoztál vele? Illetve sikerült eltalálni egyáltalán a problémádat?"
4. vagyok
az egész úgy nézett ki, h az elején jó fél órán át beszélsz magadról, a moderátor kérdez. itt azért minden olyan alapvető problémára rákérdeznek, ami egy ember életében gondot okozhat: család, csonka család, anyagi helyzet, magánélet, munka, stb.
nálam volt egy nagyobb és egy kisebb, mondjuk nagyjából átmeneti (szerinte kettő) probléma. a moderátor a nagyobb traumába görcsösen belekapaszkodott és mindent abból vezetett le, és ehhez napellenzősen ragaszkodott, még akkor is, amikor azt moondtam, h szerintem ennek semmi köze az adott dologhoz. láttam az arcán, h ez neki kellemetlen és nem szokott hozzá, h valaki "felülbírálja". nem is tudta jól reagálni, magyarázattal szolgálni. ennek ellenére továbbra is kész tényként kezelte, viszont kerülte a témát, mert nem akart konfrontálódni.
nincs dolgok mögé nézés, a probléma árnyalása. nem vizsgálja a dolgokat komplexitásában. csak egy órája van, így örül neki, ha a "nagy dolog" kiderül és utána már csak azzal operál. (ez könnyű és mindig működik, hiszen aki családállításra megy, mindig van valamilyen számára is nyilvánvaló problémája, amit meg is oszt, hiszen azt akarja, h segítsenek neki)
- nem segített
- nem mondogattam, mert nem találtam hitelesnek és igaznak. úgy ítéltem meg, h az önszuggerálással többet ártanék, mint használnék
- magát a problémát annyiban találta el, amennyiben én ezt a beszélgetéskor felfedtem előtte, semmit nem tett hozzá viszont úgy járkáált a készen kapott problémáim között, mint elefánt a porcelánboltban.
elvileg, amikor elkezdtük, azt mondta, h több alkalomra lesz szökség. aki ajánlotta a dolgot, szintén erről tájékoztatott előzetesen. ehhez képest a végén a moderátor búcsút vett tőlem és kb sok boldogságot kívánt. úgy éreztem, h ő is érezte, h az egészet kicsit "kóklerségnek" gondolom, zavarban volt és kudarcnak élte mega találkozást, ezért nem akarta megismételni. ha igazán segíteni kart volna, felemelkedik a "szakmai hiúságán" és elmondja, mondjuk, h szerinte nekem szükségem volna erre és ha gondolom, jöjjek máskor ő segít leküzdeni az ellenállásomat a gyógyulásom érdekében. de nem tette, mert zavarta, h nem "hiszek" fentartások nélkül és nem követem birka módjára
- a problémákat nem sikerült megoldania, nem adott megoldást.
ettől függetlenül van egy v kettő apró momentum, ami ennek hatására felmerült bennem és néha eszembe jut. nem bizonyosságként, inkább, mint lehetőség. ezek nem visznek ugyan előre, de árnyalják a képet. ebből az egy szempontból érdekes, de ezt akkor is megkaphattam volna, ha egy tök civillel beszélgetek egy órát egy káávé mellett és őt őszintén érdekli ez a téma.
Sziasztok!
Köszönöm az újabb válaszokat.
A 10-es hozzászólás nekem "rímel" az 5-ösre. Aki azt írta, hogy feltárt problémát, aminek a megoldásában nem segített. Nekem úgy tűnik a hozzászólásból, hogy talán még rosszabb is lett a helyzet, mint annak előtte.
Vajon szabad feltárni egy olyan dolgot, majd otthagyni vele, amit aztán nem tudunk megoldani? Ez mennyire segítség?
A 9-eshez, igen én is tudok olyat a családból, ami befolyásolhat, ha tényleg úgy van, hogy visszük magunkkal a problémákat. Meg olyat is, ami nem családból jön, de egy időben magamra vettem. Ezt eddig is tudtam, most, hogy átgondoltam családállításos szempontból (úgy, hogy nem voltam, csak olvastam róla) talán mondhatom, hogy ok, ezek befolyásolhatnak (esetleg, mert egy kicsit még szkeptikus vagyok azért írtam ide a kérdést is).
A 11-es válaszoló (köszönöm, hogy ilyen terjedelemeben írt), hozzászólásából az derül ki számomra, hogy mondjuk odamennék elmondanám a problémámat, meg, hogy milyen ehez kapcsolódóak voltak a múltban a családban és azt mondaná " ó valóban így van", esetleg kicsit bővebben kifejtené. És?
A hozzászólásokból számomra az derül ki, hogy ha nem tudod mi okozza a problémáidat, esetleg kideríti, ha tudod, akkor megerősíti, hogy valóban az, de hathatós segítséget nem nyújt, hogy ezeket megoldjad.
Mert olyan nem szólt hozzá, akinek ténylegesen segített ez a módszer tovább lépnie és azt mi módon javasolta és ő a szerint tette-e.?
A probléma megtálalása meg nagymértékben függ a moderátortól. Ez egyértelműen kiderült.
Az 5-ös válaszolóhoz: te is elmondtad a problémáid lényegét, mint a 11-es? Vagy nálad máshogy jött rá?
További jó elmélkedést. Várom ti jutottatok-e vele valamire.
válasza:5-ös válaszoló vagyok.Igen én is elmondtam a problémám lényegét. És ő rögtön mondta hogy nézzük már meg az anya gyerek kapcsolatot,nem is mentünk vissza se a nagymamáig se a dédnagymamáig.És igen valóban jól látod,még rosszabb lett a helyzet mint volt,nem bírtam elviselni amit megtudtam és egy hajszál választott el attól hogy belemerüljek egy elég durva függőségbe
(Én azzal a problémával mentem hogy x éve egy se vele se nélküle kapcsolatba(inkább mély barátság, testvéri érzések) tengődtem és nem bírtam mozdulni ebből a helyzetből. De ha tudtam volna hogy ezt váltja ki, nem megyek el, tényleg utána mintha a lejtőn indultam volna el.
Köszönöm az 5ös válaszolónak. Nagyon sajnálom, hogy így esett. Sikerült azóta valami más megoldást találnod a kialakult helyzetre?
A válaszok alapján nem valami jó ötlet egy ilyenre elmenni. (Vagy akinek tényleg segített az nem szólt hozzá.)
Esetleg úgy, hogy már előre keres az ember valamit, amivel meg tudja oldani az ott feljövő problémát. Bár ilyen alapon, ha már rögtön egy jó pszihológushoz megy, azzal is előrébb van....
Itt mindenkinek csak közvetlen felmenővel lévő problémát "tártak fel".
Olyan senkinek sem volt, hogy régebbi dolgot? Mármint déd, vagy ükszülő esetleg nagynéni nagybácsi? És azokra mondtak valamit?
Ez még nagyon érdekelne.
válasza:Nem voltam, nem ismerem, csak érdeklődnék, de
mint két lábbal a földön álló ember, én is ezt tételezem fel:
"magát a problémát annyiban találta el, amennyiben én ezt a beszélgetéskor felfedtem előtte, semmit nem tett hozzá viszont úgy járkáált a készen kapott problémáim között, mint elefánt a porcelánboltban."
Honnan a fenéből tudná (hacsak nem a tudatalattimban, vagy a kozmikus "mindentudásba" nem lát bele), hogy mi az ok.
Az, amit én is látok, és ő azt ragozza???!!!! :(
Honnan ismerné az én meg nem született testvéremet, ha én sem tudok róla, vagy az előző mennyasszonyt, ha még nekem sem mesélnek a szüleim róla ?!
Sziasztok!
Úgy látom vannak kérdések az állítással kapcsolatban.
Vannak állítók, akik ingyen csinálják, és nagyon-nagyon jók, csak rájuk kell találni.
Nos azt kell tudni, hogy kiscsoportban történik a foglalkozás.
Az a személy, akinek állítunk, elmondja egy-két mondatban, hogy miben akadt el az élete, van-e nehéz sorsú a családban.
(Kollektív tudattalannal dolgozik az állítás, tehát lehet olyasvalami jön fel, amit valójában nem is úgy gondolsz, de mélyen úgy van, és helyre kell állítani.)
Belép a mezőbe, választ saját maga számára egy képviselőt.
A problémától függően állítjuk fel a többi embert.
Például vegyük a két szülőt. A két szülő, akkor is a te édesanyád, és édesapád, ha elváltak, ha nem törődtek veled, stb., különválasztani nem lehet.
Mekkorának látod őket?
Ők a nagyok, te hozzá képest, kicsi vagy. Akkor is, ha te épp 92 éves vagy! Ez természeti törvény.
Tehát fel kell nézned rájuk.
Ha valakinek nem sikerül, abban az esetben a terapeuta minden eszközzel azon van, hogy ez sikerüljön.
Ha még mindig nem érzi biztosnak a mezőben a létezését a képviselő, abban az esetben felállítunk még egy generációt.
Ha nem őt keressük, továbbmegyünk.
Felállítunk még egy generációt. Ha a képviselő úgy érzi, hogy vele van dolga, akkor valószínű ennek a generációnak a terhét cipeli az illetőnk.
Ebben az esetben a terhet vissza kell adni annak a személynek, akitől kapta. Jelen esetben, ha jól számoltam ki, a dédszülőnek. (Ez betegségeknél, vagy egyéb nehéz sorsnál hasznos például, amikor valaki "örökölte" valamelyik felmenője betegségét.)
De ez csak egy példa.
Van, hogy az a probléma, hogy valaki ki lett rekesztve a családból. Ezek például lehetnek halottak is. Ezt onnan lehet látni, ha valaki keresi a halottat a mezőben, tehát lefelé néz.
Például, ha valaki elveszti a gyermekét, az elvetélt gyerek is a gyermeke, és be kell tudnia fogadni a szívébe. Sokszor a testvér akarja követni a halott testvérét, azzal, hogy beteg lesz, (így az ember nem is a saját életét éli), az ilyet is helyre lehet állítani.
Még egy példa:
Minden egyes kapcsolatodat el kell fogadni, meg kell benne találni mindent, ami jó volt, és amit adtál, azt szívesen adtad, és amit kaptál, azt is eltetted magadnak, tehát a kapcsolat addig marad meg épen, amíg az adok-kapok egyensúlyban van.
Hirtelen röviden ennyit tudtam összehozni.
Voltam már állításon, segítőként, és tényleg nagyon nagy tapasztalások voltak számomra, képviselőként is.
válasza:Köszönöm, hogy leírtad. de még mindig nem győztél meg ...
a másik. a bibliában olyanokat írnak le: "hetedíziglen"
Jogos-e a hetedízigleni büntetés? ha jogos, hogy lehetne jogunk "lepasszolni" ?
úgy gondolom, én önknt vállatam vezeklést pici gyermekkoromben egy álomban, ami biztos, hogy nem álom volt.
most, több, mint 30 áv után derült ki, hogy ki csinált "disznóságot".
Vacillálok, mert a mai önző eszemmel nem akarok érte törleszteni, ugyanakkor pedig annyira nincs életem (még életvonalam sem), hogy semmilyen más életfeladatot nem tudok elképzelni.
A bűnös pedig teljesen buta, és nem is értené, szerinte bocsánatos...
Ki tudna segíteni?
teljesen átlagos, normális ember vagyok.
"két lábbal a földön álló ember"
Senkinek nem lehet azt mondani, hogy menjen el állításra.
Majd azt mindenki érzi, hogy mikor jött el az ideje...
Azt tudom mondani, hogyha meg tudsz hajolni az őseid sorsa előtt, és tisztességesen visszaadod azt, ami az övé, és meg tudod köszönni a szüleidnek az életedet, akkor jó úton haladsz.
Ez a meghajlás is a morfogenetikus mezőben történik.
válasza:Csak erősíteni tudom az előttem szólót, nagyon fontos az ősök tisztelete és visszaadni nekik, ami az övék.
Bevallom döbbenten olvastam a hozzászólásokat, hogy kinek milyen tapasztalata van és nem csodálom, hogy ezek az esetek elvették a kedveteket a családállítástól. Nem szeretek ilyet mondani, de ezek a kollégák csak érintőlegesen ismerhették a módszert és a vele való dolgozást, ugyanis nagyon sok szakmai hiba derült ki számomra belőlük, kezdve azzal, hogy az előzetes interjú max. 5 perc, lényegében a probléma összefoglalása valamint annak megfogalmazása, mi lenne a célja az állításnak. (pl. szeretném, ha megszűnnének az alvásproblémáim.) Nem boncolgatnám tovább a hozzászólásokból mik jöttek még le nekem, de a lényeg az, hogy aki egy kicsit is ért ehhez a szakmához, az valódi oldás és jó érzés nélkül nem enged el senkit!! Nincs szükség később mondatok mantrázására sem, hiszen ez lélek szinten hat, nem tudatilag, sőt éppen hogy azt szoktuk tanácsolni mindenkinek, hogy néhány hétig ne is beszéljen az állításról senkivel, mert a szavak szétviszik azt az energiát, ami segít a tudatalattiban egy új, jobb rendet kialakítani.
Hirtelen ennyi jutott eszembe, engem nagyon zavart, hogy ilyen rossz tapasztalatokat olvastam, de ez is egy szakma, és ha rossz tapasztalatod van néhány autószerelővel az sem az autók vagy az autószerelői szakma hibája, egyszerűen nem jó emberhez mentél. Aki valóban változást szeretne a problémáit illetően, annak én javasolnám, hogy menjen el újra, ha kell segítek abban is, kihez érdemes menni.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!