Így nem tudok lelkiismeret furdalás nélkül boldog lenni? Ti mit tennétek?

gratulálok az eljegyzéshez:)

ide családi megoldás kell, úgy hogy Te is elkezdhesd az önálló életedet illetve szüleid se hirtelen maradjanak támasz nélkül.

- pl. van még egy családtag, tesód, aki lehet, hogy tudna segíteni anyagiakkal.

- van-e olyan ingatlan, ingóság ami pénzzé tehető?

-van-e olyan munka, amit Apukád így is el tud végezni?

- van-e olyan rokon, ismerős, akik felváltva segíthetnének Anyudnak otthon?

- van-e esetleg valaki, aki segítene valami kedvező árért?

szóval bővíteni kell a kört, szerintem:)

Ú, hát ez nagyon nehéz kérdés. Nagyon...

Az biztos hogy ha amellett döntenék hogy elköltözöm otthonról, akkor minden hónapban küldenék haza pénzt, hogy ha már fizikailag nem tudok segíteni, legalább anyagilag támogassam őket. (Havi kb. 20-30 ezer forintot)

Ezt csak te döntheted el...

Viszont valóban most vagy fiatal, és a saját életeddel (is) kell törődnöd, dolgoznod, tovább tanulnod, férjez menned, saját családot alapítanod...

Azt szerintem senki sem várja el tőled (szüleid sem) hogy örökre otthon maradj és segíts nekik. Előbb utóbb kirepülsz, betegség ide vagy oda.

Szerintem az tűnik a legjobb megoldásnak ha elköltözöl otthonról, hogy hétvégén mindig hazamennél, segítenél, és hétköznap pedig élnéd a saját, fiatal, "nyugodt" életedet.

Nem szabad hogy megkeseredj, és lelkiismeret furdalásod legyen...

Később pedig ha nagyon jó munkád lesz, akár gondozónőt is fogadhatsz apukád mellé.

Tehát az hogy tanulj, dolgozz, jó fizetésed legyen, a szüleid érdeke is.

Én talán ezt tenném... megpróbálnám a saját életemet élni a párommal úgy ahogy elterveztük, de minden hétvégén hazalátogatnék, mert a szülők nagyon fontosak egy ember életében!

23/L

Gyáva vagyok.

Soha nem tudnék a lelkemmel elszámolni, ha lenne velük valami és nem voltam mellettük. Nem mondom, hogy add fel a kialakulóban lévő életed, de olyan megoldást keress, ami a legkevésbé fáj nekik.

Mi lenne, ha költöznének ők is??