Manapság tényleg ennyire felszinesek a kapcsolatok, vagy csak én találkoztam állandóan ilyen pasikkal?

Főiskolás lány vagyok,és nemrég vége volt egy többéves kapcsolatomnak.

Elkezdtem randizgatni...és teljesen kiábrándultam.

Akikkel találkoztam, mind csak a munkájáról ,karrierjéről beszélt,arról,hogy milyen fontos ember,milyen fontos dolgokat csinál,milyen fontos embereket ismer,mennyi pénzt keres,mije van,mije lesz,mit fog még elérni még x időn belül.Más témájuk nem is volt.

Az,hogy esetleg engem is megismerjenek,eszükbe se jutott.Próbáltam másra terelni a témát,de hiába,valahogy mindig visszatértek saját maguk sztárolására.

Mivel nem akartak "megismerni" persze azt gondoltam,nem érdekeltem őket.De nem úgy tünt...tali után mindig SMS-ekkel bombáztak meg hivogattak,hogy nagyon tetszek nekik,és szeretnének újra látni.Aztán megvoltak sértődve,hogy én meg miért nem akarok.

Ya meg a pénzzel megfogás volt a másik kedvenc. Hová vinne el,hová vitte az exeit.

A végén már úgy éreztem,hogy egy randi nem is egymás megismeréséről szól, hanem,hogy próbálnak 1-2 órán át meggyőzni miért is lennének jó befektetések.

(Elötte kb. 16 évesen randiztam utoljára,akkor még nem volt ez,hisz akkor még csak tinikkel randiztam.)

Am nincs plázacica kinézetem,nem nézek ki r.binek, inkább kicsit visszafogott de nőies a stilusom,nem hiszem,hogy azért van,mert az jön le rólam,hogy nekem csak ez a fontos.Könnyen megkapható se vagyok és nem is tünök annak.Üresfejünek se tartom magam,sok mindenről lehet velem beszélni.(illetve lehetne, ha akart volna valaki)

Nagyon nem értem,ennyire felszines a világ,hogy ez a normális,vagy csak én fogtam ki állandóan ilyeneket?Vagy mégis bennem lehet a hiba? Mindenesetre elég kétségbeejtő.