Elhagyjam a barátomat, mikor lehet, ha nem a családjánál élnénk működne a kapcsolatunk?

Az, hogy TE szereted, az 50%. Ő viszont NEM szeret, tehát a másik 50% hiányzik a kapcsolatból. Ha megütött, azt megtette volna máshol is, ne fogd a családjára, nem a családja utasította, hogy verjen meg. De még ha így is lenne, a barátodnak - ha szeret - nem kell ésszerűtlen javaslatokat követnie.

A semmilyen háttér is jobb, mint a pokol.

tehát a család hallja, hogy hogyan bánik veled, és még Téged hibáztat?

és mit tett, miután megütött? ez tényleg fontos.

és miken veszekedtek? előtte is veszekedtetek?

az jutott eszembe, hogy addig amíg nem érezni, hogy komolyan megbánta, h megütött, addig nem szabad továbblépni. Keressetek segítséget, vannak ahova elmehetnek a párok, és meg tudják tanulni, hogy a konfliktusaikat hogyan kezeljék.

Ha együtt nem megy el veled segítőhöz, költözz el, és megmondhatod, hogy annyira szereted, hogy a közös jövőtök miatt EZEN a tettén nem hunyhatsz szemet és kérd meg, hogy vegye nagyon komolyan ezt a dolgot.

Ha ebben együttműködő, akkor van jövőkép.

Ha nem látszik a jó szándék részéről hogy ilyet többet SOHA, akkor nem érezheted magad biztonságban. Mert sajna megszokás lehet belőle.

Esetleg a kollégiumban lehetne olcsóbb a szállásotok, az nem jön össze?

ha értelmes srác, tanulja meg kezelni a haragját, minél hamarabb.

amúgy meg, ha nem is ő lesz a nagy Ő, még csak 22 éves vagy, tanulsz, élhetsz egyetemi-főiskolás életet, ismerkedhetsz, lehet számos barátod, számos programod...

aztán úgyis jön a munka meg minden, már nem lesz soha ennyi időd kultúrára, csatangolásra, városnézésre...

most komolyan egy nem túl barátságos családnál + egy verekedős pasival akarod eltölteni az aranyéveket"?:))))))

arra később is ráérsz:)

"A barátom már egyszer megütött."

Idáig olvastam. Ha tényleg azt képzeled, hogy zárt ajtók mögött, kettesben ilyesmi nem fordulna elő, akkor végtelen naiv kislány vagy. A pasid jelleméhez semmit nem fog hozzátenni, hogy hol laktok.