A 18 éves lányom egyre "hisztisebb"?

Tinikorában is ilyen volt? Mennyit vártatok el tőle tinikorában? Vagy mennyire neveltétek meg és hogyan? Ezek is belejátszhatnak a hisztizésbe. Én magamról tudom, pl., hogy nekem ez a korszakom a szüleimmel 20-21 éves koromra jött el, mert tinikoromban csak és kizérólag arra hajtottam, hogy nekik megfeleljek (főleg tanulásban), mert soha semmi nem volt elég jó, aztán egyszerűen meguntam, és ... hát mindenkinek kell az életében egy lázadó tinikor, nekem elkésett, mert későb eszméltem rá, hogy mennyire nem volt egészséges tinikorom miattuk...

de az is lehet, hogy nem neveltétek meg elég erélyesen. Vagy éppen a többi ismeréstől látott magatartást veszi fel, hogy ne lógjon ki a sorból.

Hagyd szépen békén a lányodat, hadd járja a maga útján és hadd keresse önmagát. Azért lázad - és VÉGRE lázad-, mert kamaszkodik! Örülj neki. Akkor volna nagy baj, ha nem volna "hisztis", lázadó, hanem örökké bólogató, aranyos, kenéyrre kenhető jókislány.

Visszakapni nem fogsz már semmit, ami a múlté. Fogadd el - egy jó anya elfogadó! -, hogy a lányod más, mint te és más, mint az apja. Így lesz belőle önálló ember, egyéniség, nem pedig a te klónod.