Hogy tudnám túltenni magam a történteken?

Előre leszögezem, hogy nem vagyok egy naív kislány és nagyon ritka az, ha engem valóban érdekel egy férfi. Mielőtt megismertem páromat soha senkit nem akartam annyira, mint őt soha senki iránt nem éreztem korábban szerelmet.

Ő egyszer csak besétált az életembe, már megismerkedésünk időszakában nyitott lapokkal játszott, elmondta hogy ő csak a szexre megy, egyáltalán nem vágyik kapcsolatra és még kevésbé akar szerelmes lenni. (Volt egy hatalmas csalódása, amit soha nem tudott kiheverni és még annak a lehetőségét is kizárja, hogy valakit még egyszer túl közel engedjen magához.)

Nem tudom megmagyarázni, hogy mit gondoltam de biztos voltam benne, hogy ha elég türelmes leszek úgyis közel fog engedni magához és idővel belém szeret.

Én fülig belestem, ő pedig egyszer hozzám járt egyszer máshoz, flörtölgetett és csak szórakozott velem, majd 2 hónap után még ő közölte, hogy neki így nem megy, nem egyet akarunk. (Persze utólag tudtam meg, hogy megcsalt én naivan azt hittem hogy kezd belém szeretni.)

Miután ő szakított még folyton keresett, hiába mondta neki hogy látni sem akarok és összetörte a szívemet. Azt hajtogatta nagyot hibázott és hiába küzdött ellene belém szeretett, nem tehet róla de már nem akar nélkülem élni. Persze akkor már nem hittem neki, csalódtam benne és haragudtam rá.

3 hónapig próbálkozott, mire kapott egy újabb esélyt. Azóta bizonyítja, hogy csak én kellek neki!

Még a békülés után voltak olyan húzásai, hogy nem mondta meg hova megy mert úgyis veszekedtem volna vele és persze utólag kiderült és akkor balhéztam, de tudtommal nem csalt meg. Mégsem tudok benne megbízni, pedig már az újrakezdéstől számított 1 éve együtt vagyunk. Közös jövőt tervezget. Én pedig egy házisárkány lettem, iszonyú féltékeny vagyok (pedig korábban soha nem volt rám jellemző) kezdetben állandóan hívogattak a korábbi "kis kalandjai", facebookon üzengettek neki, természetesen hogy lássam, képeken jelölgették be. Az egyik csaj, aki teljesen oda van páromért azt terjesztette, hogy vele csal párom, barátnőm által a fülembe jutott és én gondolkodás nélkül egy idegennek hittem, nem pedig páromnak. Telefonon keresztül szakítottam vele, ami nagyon megviselte. Azt mondta nem gondolt volna hogy ennyire nem bízok benne, hogy inkább hiszek egy idegennek mint neki mikor tudnom kellene hogy soha nem csalna meg és mindennél jobban szeret. Végül is kiderült, hogy csak a nő akart minket szétválasztani, de az egy nehéz időszak volt.

Egyszerűen úgy érzem beleőrülök ebbe a kapcsolatban, ha együtt vagyunk boldogok vagyunk nincs semmi probléma, de ha már csak pár óráig nem tudom épp hol van, vagy csak fél napig nem telefonál én egyből a legrosszabbra gondolok. Hisztériázom és vádaskodom, párom türelmes velem de azt mondja megfojtom és hogy néha az őrületbe kergetem a viselkedésemmel. Újabban nem jár sehova, csakhogy nyugodt legyek. Közös programokat szerve és a kedvemben jár.

Az ő oldalát is maximálisan megértem, a helyében én már rég szakítottam volna. De ő engem tényleg megcsalt, amikor én a legszerelmesebb korszakomat éltem. Néha úgy érzem, csak elszívja az energiámat ez a kapcsolat és jobb lenne egyedül lenni, akkor legalább nem agyalnék folyton azon, hogy mikor fog megcsalni.

És szerintetek ha valakinek csak a szex volt az élete az valóban beéri egy nővel? Nem lehet hogy egyszer kibukik belőle a vadászösztön vagy csak épp változatosságra vágyik és megcsal?

Hogy tudom magam ezen túltenni?! Hogy változtassak?