Mit gondoltok a "hármas barátságokról"?

Mi hárman vagyunk jóbarátnők, már 10 éve. Az elejétől hárman voltunk, tehát nem úgy volt, h ketten jóban, és valamikor csatlakozott a harmadik.

Vannak időszakok, amikor ők ketten többet vannak együtt, van amikor én vagyok többet egyikükkel vagy másikukkal, de ez nálunk jó részt inkább időfüggő. Ha csak egyikőjükkel találkozom, akkor se cikizzük, meg kibeszéljük a harmadikat (persze, megkérdezem, h mit tud róla, mi a helyzet vele). Nálunk ez már 18 évesen is így működött.

24N

Nekem gimi alatt ez volt!Iszonyatosan jó volt.Az volt a legjobb,mikor hárman együtt voltunk,de ketten-ketten is sokat lógtunk.Nagyon szerettük egymást,és úgy éreztem mindannyian egyforma "tagjai" vagyunk a "csapatnak".

Sajnos mára nekem mindkettejükkel megszakadt a kapcsolatom.Az egyikkel egy éve,a másikkal fél éve.Úgy tudom,ők még mindig barátok.

Szerintem belemagyarázás,amit mondasz.Kétlem,hogy erről van szó.

én évekig szenvedtem a harmadikként kiskoromban. most más lányokkal vagyunk hármasban. ők mindent tudnak egymásról, nekem pedig barátom van, úgyhogy ha el is hanyagolom őket, elvannak. vannak előnyei és hátrányai. mi sosem veszekedünk. nehéz ilyet találni. talán befolyásolja az a helyzet is, hogy teljesen mások vagyunk.

egyikünk: egyke, szülei elváltak, okos, hiperaktív, vicces(néha kicsit túllő a célon=gátlástalan), sportos, kreatív, szép, vékony (az anyja is hasonlóképp fiatalos)

második: nagycsaládban nőtt fel, nagyon összetartanak, kicsit lusta, vallásos, visszafogott, értelmes. mindketten szeretnek sokat foglalkozni magukkal

én: szintén nagycsaládból, vallásos vagyok, érzékeny, néha visszafogott, néha gátlástalan, "a táncoslábú", "a szervező", lusta, művészlélek.

nagyon jól megvagyunk. nem beszéljük ki egymást. ők ketten évek óta megvannak, én "tolakodtam be" de egy szóval se mondták hogy bánják, és nem is érzem. nálunk nincs olyan, hogy legjobb. mindig hármasban beszéljük meg a dolgokat.

tehát én csak pozitívan gondolkozom a hármas barátságokról! :)

szia.

tudom, azt írtad, 18 évesekről van szó, de azért leírom az én sztorimat, hátha érdekel:)

Na úgy volt, hogy a 'legjobb barátnőm' és én egy gimibe kerültünk. Persze örültünk is, hogy osztálytársak leszünk, minden. Aztán úgy a második-harmadik hónap környékén ő jóban lett egy lánnyal, akivel én is viszonylag jóban voltam, de nem voltam vele többet, mint egy másik barátnőmmel. Én is megismerkedtem egy lánnyal, akivel nagyon jóba lettünk, de ettől még mindig a 'legjobb barátnőmmel' töltöttem a legtöbb időt, mert persze, hogy őt tekintettem annak. Aztán én nagyon összevesztem azzal a lánnyal, akivel jóban lettem, de ez egy másik történet, a lényeg, hogy utána olyan voltam, hogy csak a legjobb barátnőmre számíthattam, mert bár voltak más barátaim is, a legtöbbnek volt valaki aki fontosabb, és ez teljesen érthető.

Így lett az, hogy a 'legjoobb barátnőm' a lány, akit megismert, és én lettünk amolyan hármas barátok. Eleinte nem is volt semmi baj, úgy egy hétig, de aztán egyszercsak azon kaptam magam, hogy szinte mindent együtt csinálnak, én pedig ki vagyok rekesztve.

Ilyenek, hogy együtt mentek fesztiválokra, de csak 2 jegyet vettek, meg tudom gyerekes, de órán leveleztek, és közben jól elröhögcséltek, én meg ott ültem mellettük a hármas padban, de még csak rám se néztek.

Szóval igazából így rájöttem, hogy a 'legjobb barátnőm' lecserélt engem az új lányra, és ezt nem is tagadta, mert rákérdeztem nála, hogy neki mégis ki a legjobb barátnője, mire azt mondta, hogy nem tud választani az új lány és köztem, mindketten.

Na nem is ragozom tovább, gondolom értitek. Még annyit, hogy a 'legjobb barátnőm' és én 6 éve voltunk, vagyis 6 évig voltunk legjobb barátnők, mielőtt bekerültünk a gimibe. Hát... most már minden más:') :/ de nem is bánom, legalább megtudtam, mennyit jelentett neki ez az egész.

Szóval ha engem kérdezel, akkor nincs igazi hármas 'legjobb barátság'