Ti mit tennétek a helyemben? (többi lent)
Gondok vannak a családommal. A szüleim veszekednek, de amikor engem kell leszidni, olyankor össze tudnak tartani. Ha ők ketten szidnak, akkor az öcsém is piszkál, akár egész nap. A gépezés nálunk elég érdekesen van megoldva.
Le van védve jelszóval, amit nem tudok.
A múltkor saját gépet akartam venni, mert lett volna rá pénzem, és amikor előadtam itthon.. hát szép kis balhé volt. Életemben nem sírtam még annyit, mint amennyit az a pár nap alatt, pedig elég sokat szoktam. Eléggé lehordtak.
Mostanában is vannak gondok, főleg mert úgy kezelnek, mint a 8 évvel fiatalabb öcsémet. ha menni akarok valahova, rá is kell gondolnom, hogy neki milyen rossz. Máskor meg az van, hogy én követelőzök, hogy mi kell, és semmit nem teszek cserébe.
Ilyenkor mit kell csinálni? Nagyon rossz. 15/L
Várni 3 évet önállósodni és nem törődni velük másra koncentrálni és utána hagyd őket ott a pic*ába.
Vagy ha akarod testvéremmé fogadlak nálunk ilyen szóba sem jöhetne,biztos kiröhögném őket.
Nem tudom hogy milyen magaviseletű vagy, kicsit ha részletesebben leírnád hogy te ilyenkor úgy sírsz hogy közben követelőzöl vagy csak bemész a szobádba és sírsz magadban(de nem becsapod az ajtót).
Teszel érte hogy elengedjenek? Mosogatni, vasalni, egyéb házimunkában segítesz? Vagy tényleg igaza van a szüleidnek hogy nem teszel érte semmit?
A jelszó az normális a gépen.. Nálunk nem jelszó van hanem mikor apám mondja kifele, akkor kifele, mert hallgatok rá. De ha persze azért van lejelszavazva mert ha mondják hogy hagyd abba és nem hagyod akkor egyet értek a szüleiddel(ebben a szempontban).
Szóval kicsit több infóval többet tudunk segíteni.
Köszönöm a válaszokat.
1.: én is azzal a 3 évvel nyugtatom magam, hogy már csak annyi van.
2.: persze, hogy segítek, és szót is szoktam fogadni nekik, csak ha szólnak akkor nem ugrok először, mert lehet, hogy épp dolgom van. ha szólnak, hallgatok rájuk, de meg van szabva, hogy minden nap x időt lehet gépezni. Hát általában beszélgetést közbe (mikor lecsesznek), olyankor elkezdek sírni, befejezem a mondatot és elvonulok. Egyszer anya főnöke elvitt egy pszichológus-szerűhez, aki azt mondta, hogy ott kell sírni előttük, hogy lássák, hogy rosszul esik. Na, nálunk ez nem így megy, csak annyit mondanak, hogy "na látod kislányom, már megint csak bőgsz, nem igaz, hogy nem tudsz megelégedni azzal, ami van", szóval elég nehéz.
3.: próbálkoztam megbeszélni, de akkor is elsírtam magam, és hát nem akarom leírni, hogy mit mondtak, de elég csúnya volt, és nagyon rosszul esett. Már 2 hónapja történt, de még most is nagyon fáj, ha rágondolok.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!