Az normális, hogy nem tudom annyira szeretni a fiamat mint a lányomat?

Nem normális, bár sokan szeretnék annak hinni, mert úgy könnyebb lenne megokolniuk a saját problémáikat.

Nyílván úgy bánsz a fiaddal, ahogyan veled bánt az apád, ezért van.

Két embert nem lehet ugyanúgy szeretni. Még ha azok a saját gyerekeid is. Nem vagy defektes ha a lányodat jobban szereted. Arra azonban próbálj ügyelni, hogy ezt a fiad ne vegye észre, foglalkozz vele is többet, legyél vele is kedves, hogy a lehető legkevésbé vegye ezt észre.

Én voltam ezzel ugyanígy.. Hárman vagyunk testvérek és van közöttünk egy kivételezett. Mivel azonban tudom, hogy a szüleink nagyon szeretnek mindannyiunkat, ezért nem igazán fáj ez a dolog. Meg már egyébként is külön élünk tőlük, így már nem is látszik. Na meg persze én erre nem 7 éves koromban jöttem rá, hanem inkább 12-13.

Nekünk 3 gyermekünk van, 10 éves ikerfiúk és egy 3 éves kislány. A férjem mindhármat imádja, bár azt mondta, hogy másképp szereti őket. A fiúkkal tud fiús programokat csinálni, büszke rájuk, a kislány elbűvöli. DE még a 10 éves srácokat is szeretgeti, néha csak úgy odabújnak az apjukhoz.

Tudod, nekem kicsit kamunak tűnik ez a kérdés, mert nem tudom elképzelni szülőként, hogy még ilyen ridegen ki is jelentse valaki, hogy az egyiket EZERSZER jobban szereti a másiknál. Én mélységesen szégyellném magam és megpróbálnék azonnal változtatni a dolgokon, ugyanannyi időt eltölteni a másik gyermekemmel is, hogy jobban megismerjem, megszeressem azokat a tulajdonságait, amik egyedivé teszik.

Gondolj bele, milyen lehet ez a fiadnak.