Normális családban élek, de mégsem?

Tudom, hogy másnak még ennyi sincs, de engem most ez zavar.

A szüleim együtt vannak és szeretik egymást. Én vagyok csak közös gyerek, rajtam kívül van egy nővérem (anyám előző házasságából, velünk lakik) és egy másik apám előző házasságából, de vele nem tartjuk a kapcsolatot. Megkapok mindent és megvan mindenem ami kell, de mégis hiányzik valami. Másnak tök kedvesek a szülei, beszélgetnek meg minden mi meg csak úgy vagyunk. Apám hajnalban elmegy dolgozni és csak éjszaka jön, úgyhogy hétvégén mindig fáradt, de még hétvégén a ház körül megcsinálja amit kell és hogyha unatkozik akkor elmegy. Anyám nem dolgozik, ő itthon van egész nap. Nem szoktunk menni nyaralni mert "a pénz" pedig megtudnánk oldani olyan helyekkel is ahová nem kell vagy csak keveset kell fizetni. Beérném egy erdővel is vagy akármivel de oda sem megyünk. Nem szoktam velük beszélgetni mert nem tudok velük, teljesen más az érdeklődési körünk és anyám nem is túl bőbeszédű velem. Apám meg férfi úgyhogy őt inkább a szerelés érdekli ahhoz meg én nem értek. Néha megölel vagy egy évben 2x megpuszil, gondolom ez akkor van amikor rájön, hogy apa, de mindig is tudtam, hogy ő fiú gyereket akart és ha fiú lennék többet foglalkozna velem. Kiskoromban állandóan fiús dolgokat csináltam és olyan volt mint egy fiú de már kezdek lányosodni. Régebben mindig meg akartam neki felelni de nem éreztem jól magam, mert sose éreztem, hogy jó vagyok neki. Más barátnőm apja meg imádja a lányát és teljesen más a kapcsolatuk. Például apám a szülinapomon annyit sem mondott, hogy b@zdmeg.. rosszul esett de nem annyira érdekelt. Sokszor úgy érzem, hogy átnéz rajtam. Nem büszke rám mert nincs miért, de annyira szeretném, hogy jó kapcsolatunk legyen mert én igazából nagyon szeretem. Anyámmal néha sikerül 1-2 mondatot beszélni úgyhogy vele kicsit jobban vagyok. De apámmal semmit, köszönünk egymásnak meg ha eszünkbe jut valami elmondjuk de annyi a válasz, hogy "aha" és ennyi volt a beszélgetésünk. Nekem hiányzik valami. Szerintem a hangulat az vagy nem is tudom. Nem tudom megmagyarázni. Én nem így képzelek el egy családot.

Volt valaki hasonló helyzetben? Beszélni erről úgysem tudnék, ők nem olyanok. Mit csináljak? Maradjon így minden?

15/L