Egy férfi tud még egy nőt szeretni annyira, mint a gyermeke anyját? Elvált férfiakat is kérdezném! (többi lent)

Próbálom a lényeget leírni, bocsi ha kicsit hosszú lesz.

Párommal 2 éve vagyunk együtt.

Elég viharosan indult a kapcsolatunk, neki előtte nem sokkal ért véget a házassága, hogy megismerkedtünk. Akkoriban eléggé össze volt zavarodva, nem akart komoly kapcsolatot. A 2 év alatt mégis odáig fejlődött a kapcsolat, hogy azt mondta csak én kellek neki, imád és tervezzük az összeköltözést is.

Előző kapcsolatában született egy kislánya akit párom nevel. Én elfogadtam és szeretem mindkettőjüket én vagyok velük 2 éve, a kislány édesanyja a lány tájára se néz.

Párom elég zárkózott, nem igazán szeret beszélni erről a témáról, de láttam hogy most is hívta a nőt telefonon. Rákérdeztem, hogy ezt miért kellett. Azt mondja, hogy nem tudja elfogadni, hogy a nő nem keresi a lányát és elkezdett sírni (amit soha nem láttam tőle). Azt mondja nem szereti már a nőt, de mindig arra hivatkozik, hogy tiszteli, mert "csak a gyereknek az anyja", de a nő tényleg nagyon gáz, se erkölcsileg, se anyagilag sehogy nem támogatja a kislányt még a családi pótlékot is ő veszi fel. Szóval nem értem mit lehet ezen a nőn tisztelni.

Most mikor már elvileg minden oké, most érzem, hogy lehet nem is szeret annyira mint a volt párját? Egy férfi tud még egy nőt szeretni annyira, mint a gyermeke anyját?

Én is családot szeretnék, gyereket. Szeretném, ha a gyerekem apja imádna minket, de nem tudom egy elvált férfi képes-e még egyszer tiszta lappal indítani?

Mit tudnék tenni, hogy elfelejtse azt a nőt?