Normális emberek ezek, de most úgy őszintén?

A barátom 28 éves , én 22. Úgy gondoljuk eljött az ideje,hogy hozzánk költözzön.

Ez be is jelentettük. A barátom anyja nem akarja hogy a fia elköltözzön otthonról,merthogy fél egyedül otthon lenni.

Ezt meg is értem,de nem tarthatja otthon a 28 éves felnőtt férfi gyerekét csak azért mert ő fél.Ugyan ezt játszotta a másik két fiával,ők elmenekültek otthonról.

Itthon is bejelentettük,anyu örült neki,mert látja hogy most tényleg normális pasit találtam,aki igazán szeret.

Na de itt a bökkenő.Anyu pasija féltékeny az én barátomra,merthogy anya reggelente csinál a barátomnak kávét munka előtt.

Az hogy menjünk albérletbe nem jó,mert enyém meg anyué a ház,és nem akarunk felesleges pénzt albérletre kiadni.

Ezen csak én akadok ki? Hogy milyenek az emberek?