Felorol a kulturalis kulonbseg. Mit tegyek?
Elore is elnezest kerek az ekezet nelkuliseg miatt, nem magyar a billentyuzetem.
Tehat...kulfoldon elek, a parom helyi fiatalember (29 eves) en tavaly erkeztem az o orszagaba dolgozni, majd megismeretem ot es dontes ele kerultunk, hogy hogyan tovabb. Mivel Magyarorszaghoz a szuleimen kivul nem kot semmi (egytemet befejeztem, meg kacerkodtam a gondolattal, hogy belevagok a jogasz kepzesbe levelezon, de elotte akartam 1 evet kulfoldnek szentelni) igy egyertelmuve valt, hogy mivel neki van munkaja es felepitett elete, en igazodok hozza es maradok. Bar nyugat-europai o is, teljesen mas a kulturank. Nagyon sokaig nem zavart, mert sok helyi baratom van es aklimatizalodtam hozzajuk, persze egeszseges szinten.
Viszont most otthon voltam a szuleimnel 3 hetig, visszacsoppentem a magyar szokasokba es egyre jobban rosszul esik a parom viselkedese. Nem tudom kinel hogy van, de engem ugy tanitottak, hogy ha kapok valamit akkor azt megosztom massal (legyen az egy doboz bon bon v egy csomag cukor). Nos, o nem. Tegnap este elment a boltba, bevasarolt (maganak, meg se kerdezett kerek-e valamit) majd bevonult a szobaba enni. Egesz nap nem talalkoztunk a munka miatt, valahogy bennem az el normalisan, hogy amikor vegre valahara egyutt van ket ember akkor legalabb egyutt vacsizik. Ez mar multkor is problema volt. Este be kellett mennem a kozeli varosba es o vitt ki az allomasra. Mondtam neki, hogy sietek haza max 1 orat vesz igenybe a dolog utana ehetunk. O meg huzta a szajat, hogy majd eszek egyedul mert o nagyon ehes.
Vagy ha kap valamit akkor szepen megeszi, de nem nyujta senki fele, hogy "tessek kostold meg". Ha en megyek vasarolni, mindig meglepem valamivel, vagy most Mo.rol hoztam par aprosagot (Pilota keksz, szalami, stb) amit szinten megeszik, de se egy koszonom se semmi nem hagyja el a szajat.
Ami tegnap nagyon kiboritotta a bilit es lelkileg kicsit magam ala zuhantam: a szuleim kultek neki egy csomagot meg 1 honappal ezelott, par aprosaggal es egy konyvel. Ezt a mai napig nem pakolta el, meg mindig az eredeti csomagolasban volt az agyra lehajitva. Oke, hogy nem nagy szam meg minden, de felem lett volna egy gesztus ha legalabb elpakolja.
Amugy en egy rettenetesen jol alkalmazkodo tipus vagyok, kovetem a "romaban viselkedj ugy mint a romaiak" elvet, de tegnap mar tul sok volt ez a massag. Szeretem, ezzel nincs is baj, de igy nem tudom elni az eletem. Valoszinu most azert is reagalok igy, mert sokat voltam otthon, magyar kornyezetbe. Es bar rank magyarokra azt mondjak, hogy hidegek vagyunk, bizton allithatom, hogy csaladcentrikusabbak es kedvesebbek vagyunk idegen orszagbol erkezett emberekkel mint ezek itt.
Ide kot a munkam, a barataim, szeretek itt elni, de ezt a kulturalis kulonbseget nem tudom megszokni. Mit lehet tenni ilyenkor?
(Elnezest ha hosszu lett vagy ertelmetlen. Nem a sajnalatkeltes a celom, de itt nem igazan lehetne errol a problemarol beszelnem. Nincs kivel)
A beszelgetes a masik fele. Egesz nap nem talalkozunk (reggel o megy elobb, en felkelek hozza, elkoszonok es utana meg alszom kicsit), delutan o jon kesobb. De zero beszelgetes. Beul a gep ele, filmet nez, az erkelyen olvassa a hireket, nekem meg annyi jut, hogy "Jo napod volt, az enyem bla bla bla". Es nem varja meg a valaszt, beszel magarol, majd elvonul. Tegnap az anyanyelven neztunk filmet (angolul beszelgetunk egymassal, ha beszelunk) es annyira nem vagyok perfekt a nyelveben, megis inkabb ugy neztuk, minthogy 1. vagy angol szoveggel v 2. angol felirattal, hogy csori magyar lany is ertse. En meg mindig figyelek arra, hogy ha esetleg magyar filmet nezek, azt angol felirattal tegyem. Amikor meguntam (durvan 20 perc utan, miutan a 80%at nem ertettem a filmnek) es mondtam, hogy megyek aludni, megsertodott es arcokat vagott, hogy de ez egy tok jo film nezzem vegig.
Tudom, hogy en is hibas vagyok, mert nem tanulom eleg intenziven a nyelvet es kenyelmesebb angolul megertetnem magam, de egy ici pici figyelmesseg olyan nagy keres lenne?
Mit gondoltok, mit tegyek?
igen, a svájciak ilyenek. spúrok és önteltek.
na most ezt vagy elfogadod, vagy lépsz. a csokor meg a bonbon sztem a beetetési időszak része volt, nem biztos, hogy az az igazi énje, ha most ilyen.
én nem is nagyon tudnék egy más országbelivel együtt élni, még akkor sem, ha európai a fickó.
próbáld azért kibogozni a dolgot, hátha lesz valami javulás. de ha nem, akkor ne rombold le magad egy ilyen kapcsolatban, biztosan vannak ott jobb személyiséggel rendelkező emberek, akár magyarok is, akivel hasonló a neveltetésetek, és jobban kijöttök.
Bizonyara. Felreertes ne essek, en nem olyan cellal erkeztem az orszagba, hogy megfogok valami gazdag pasast. Tanulni es dolgozni jottem, az hogy mas is bekeveredett nem direkt volt.
Valoszinu, hogy a kedvesseg csak odaig tartott, amig megszerzett. Egy probat meger, hogy beszelek vele meg egyszer, aztan ha nincs valtozas vagy nem derul ki, hogy mi az igazi gond, akkor megmondom, hogy ez igy nem mukodik, keressen inkabb svajci lanyzot maganak, a magyarral nem tud mit kezdeni :)
A svájciakról én is azt vettem le, hogy nagyon anyagias és gőgös nép, ráadásul az az elterjedt, hogy csak a férj dolgozik, az asszonyka pedig otthon van a gyerekekkel - kevés svájci nő dolgozik teljes állásban, gondolom a párodnak is ez van beépülve az agyába, és nem tetszik neki a te függetlenséged. Az albérlős sztorin is nagyot néztem egyébként, tudod mikor lennék úgy együtt valakivel...
Szerintem mondd el neki így, ahogy nekünk, hogy mik és miért estek rosszul, hogy te máshogy lettél nevelve, és rosszulesnek a dolgai. Én se látom az alapján amit írtál, hogy mit eszel ezen a pasin (no beszélgetés, no szex, no közös program egy hosszú nap végén, ergo semmi ami összetartja a mindennapokban a párokat), viszont értelmesnek és aranyosnak tűnsz, úgyhogy úgy vélem, nem érdemel meg téged ez az ember, és találhatnál jobbat. Inkább még most lépj, mielőtt még inkább megszoksz nála és bezárod magad mögött a többi kaput. :)
Kedves vagy utolso, koszonom :)
Hogy mi tart mellette? Fuh... eleinte amikor belecsoppentem az itteni eletbe es megismertem, jo volt, hogy valaki eligazit ebben a vilagban. Bar sok orszgaban jartam mar es sok kulturat megismertem, megsem ugyanaz turistakent elvegetalni 2-4 hetig mint tartosan itt elni. O itt volt, tamogatott, elmondta, hogy mi a baj a munkammal, miert kell valtanom, stb. Eleinte minden hetvegere program volt szervezve, volt, hogy hetkoznap (amig nem eltunk egyutt) eljott a lakasomra csak meglepibol. Aztan hozza koltoztem, de ugyanugy onallo vagyok. Nem olyan ertelemben, hogy eljarok barhova is, hanem ugyanugy fontosnak erzem, hogy dolgozzak es tanuljak mint eddig. Tegnapelott volt 10 perc amig ugy tunt, hogy ram figyel es emlitettem neki, hogy jelentkezem az egyetemre, mert bar mar van egy jogi diplomam, azt nem jogasz kepzesen szereztem, es nagyon vonz a jog vilaga. Megdobbent, hogy Svajcban ez nem szokas, a "gyerekek" a gimi utan dolgoznak es en miert akarok tanulni, nem fognak jobban megbecsulni. Ebben lehet valami, de szeretek tanulni :)
Elterjedt, hogy csak a ferfi dolgozik, asszony otthon vagy 40%ban dolgozik es mellette van babysitter. Ez ilyen nep. En elvezem a munkam, es halara unom magam az ilyen napokon mint a mai amikor itthon vagyok.
Az itteniek csinalnak fura dolgokat. Van olyan pasi, aki azert nem all velem szoba mert magyar vagyok. Amikor eloszor beszelgettunk, nagyon udvarias volt, aztan megkerdezte, honnan jottem, mondom Magyarorszag, erre teljesen elhult, hogy ismet egy "keleti bevandorlo" vagyok aki a gazdag svajciakra hajt vagy allampolgarsagot akar. Eleinte vicces volt ez a dolog (foleg mert tudom, hogy nem celom az allampolgarsag) de neha nagyon banto tud lenni. Nem szegyellem az orszagom, buszke vagyok a szarmazasomra, a szuleimre es a kulturankra.
Nagyon remelem, hogy este hajnaldo lesz beszelgetni, de tul sok eselyt nem josolok neki, ejjel eleg rosszul aludt, allitolag fura, hogy mellette fekszem (ami meg nekem fura, mert eddig azon nyavajgott, hogy miert 3 hetre mentem haza es nem tud nelkulem aludni). Komolyan mint a nyuszika, ha van rajtam sapi azert ha nincs akkor meg azert :)
Szia!
Most nem fogsz szeretni, de hogy olyan is elhangozzon, ami eddig nem volt, leírom azt, ami nekem jutott eszembe, olvasás közben.
1: Azon nincs mit csodálkozni, hogy egy olyan országban, ahol a nők 1971-ben kaptak választójogot, nem nézi jó szemmel, hogy dolgozol. (Magyarországon ugyanez az esemény 1919-ben következett be. No comment.)
Gondolj bele, mit kap a barátaitól, ha vannak neki. Nem azt mondom, hogy nem az ő hibája, mert csak határozottan meg kéne mondania nekik, hogy szerinte ez jól van, mindenki bekaphatja, és akkor nem is röhögnének rajta. Csakhogy ugye ő maga sem gondolja azt, hogy ez jól van. Sajnos.
2: Számomra kissé ellentmondásos, hogy azt írod:
>>Amugy en egy rettenetesen jol alkalmazkodo tipus vagyok, kovetem a "romaban viselkedj ugy mint a romaiak" elvet,<<
és ehhez képest, kényelmi okokból nem vagy hajlandó megtanulni annak az országnak az egyik hivatalos nyelvét, ahova tanulni és dolgozni költöztél ki?
Természetes, hogy mindenki (igen, még a párod is) kívülállóként kezel, ha még a mindennap használt nyelvükön sem beszélsz.
Ettől függetlenül nem, nem olyan nagy kérés egy ici-pici figyelmesség. Arról nem is beszélve, hogy mi az, hogy "különben nem vagy rákényszerülve, hogy használd a nyelvet" => ő kényszerít? Nem a gyereke vagy, ne ő kényszerítsen már tanulásra.
3 (és nekem ez tűnt fel leghamarabb): 3 vagy 4 alkalommal is leírod, hogy téged így neveltek / téged nem úgy neveltek / a te neveltetésed szerint, stb.
Előfordulhat, hogy esetleg ezt neki is ilyen sokszor hangsúlyoztad/hangsúlyozod folyamatosan? Mert akkor lehet, hogy egyszerűen megunta hallgatni.
Félreértés ne essék! Király, ha úgy gondolod, hogy olyan jó nevelést kaptál, amit majd te is szeretnél továbbadni, DE! Az tuti, hogy ha maradsz mellette, és ne adj' Isten, gyereket szülsz neki, akkor az a gyerek a nevelési nézetek céltáblája lesz, akinek a nézete alulmarad, az megalázva érzi majd magát, stb. Persze a dolgok jelenlegi állása szerint nem kell még ennyire előre gondolkodni.
Nekem is volt barátom, akivel nem egyezett a neveltetésünk, és én konkrétan falra másztam tőle egy idő után. De a kulcsszó ebben, hogy: VOLT. Mivel más neveléssel más értékeket kapsz, és az embereket is úgy ítéljük meg, hogy mit tudunk értékelni bennük. Szerintem.
Végezetül: Megértem, hogy kíváncsi voltál a véleményünkre, csak az a baj, hogy mi nem vagyunk ténylegesen kívülállók. Mert nem ismerjük a szereplőket, a szituációt, semmit. Mi a TE BELSŐ gondolataid alapján kialakított SAJÁT véleményedet és ÉRZÉSEIDET ismertük meg, szubjektív vélemény alapján pedig nem lehet objektív tanácsot adni.
Egy biztos: változtatni kell.
Meg kell kérdezned magadtól, jó-e ez neked így? (Nyilván nem.)
Mivel tudnál hatni rá?
El tudsz költözni, tudsz önállóan élni? Mert akkor megér egy próbát. Ha külön költözöl, kiderül, mennyire fontos neked/te neki. Lehet, hogy ugyanígy ellenne, mint a befőtt. Egyedül is élhet biorobot életet, ha neki jó.
Meg persze a legfontosabb, hogy szereted-e, és szenvednél-e a hiányától. Magadban válaszolgatsz néhány ilyen kérdésre, aztán kitalálod, mit kell tenned.
Na, hát lehet, hogy marha kioktató volt, akkor bocs, személyesen biztos más lett volna a tálalás, de hát az internet ilyen. Mindenkiből előhozza az okoskát. :)
Kultúrától függetlenül: a pasik egyszerűen hajlamosak belekényelmesedni a kapcsolatba, ha már úgy érzik, hogy "megvan a nő", nem kell már meghódítani (virág, ajándék, figyelmesség). És igen, akkor már lehet túl fáradt a szexhez is...
Na hát én egy ilyen kapcsolatban éltem évekig (nem külföldivel), és nem lett jobb, csak rosszabb...
Vagy meg tudjátok beszélni, és közösen változtatni, vagy rendezkedj be arra, hogy te csak egy megszokott bútordarab leszel ebben a kapcsolatban....
Utolso, ez most nem szeret vagy nem szeret kerdese tisztaban voltam vele, hogy kapok hideget-meleget. Ha tulsagosan mimoza lennek akkor sirva gombolyodtem volna ossze a sarokba egy-ket valasz olvasasan, de nem tettem.
Annyit teszek hozza az irasodhoz:
1. a baratiaba nem szolok bele, ugyanez vonatkozik az enyemekre is. O nem nezi jo szemmel az en baratnomet, akinek megvan a maga hibaja, de azon kivul hogy egyszer megemlitette, hogy nem kedveli, ennyi volt. Ez egy nema egyeszseg kozottunk, a baratok elobb voltak (es valoszinuleg tovabb maradnak) mint mi egymasnak.
2. Felreertetted. Azert mert nekem az angol egyszerubb es vele ugy beszelek, nem jelenti azt, hogy nem tanulom az orszag nyelvet. Nemetul tisztessegesen beszelek, a svajci nemetet nehezebben gyurom, de hetente 3* 2 oras nyelvi kurzuson veszek reszt.
Kenyszerit, hogy ne csak a "rendes" irodalmi nemetet beszeljem, hanem kenyszeruljek ra az o nyelvjarsukra. Valamilyen szinten okes a dolog, mert teher alatt no a palma, de tegnap pont nem volt hozza hangulatom. Neha ezt is meg lehet(ne) erteni.
3. Soha, de soha nem mondtam neki, hogy engem hogy neveltek. Az, hogy leiratam, azert volt, mert igy tudtam kifejezni az erzeseimet, mert magyarkent hamarabb megerted azt, hogy pl: nekem termeszetes az egyutt etkezes, mintha egy svajcinak mondom.
Amit megemlitettem neki az az iskola szunetekkel kapcsolatos, de sosem szoktam hangsulyozni, hogy Magyarorszgaon ez is az is mas. Buszke vagyok arra amit kaptam, ellenben vele akinek tudom a csaladi hatteret. Soha nem mondtam egy rossz szot sem a gyerekkorara, az hogy nekem privatban mi a velemenyem rola, szerintem nem gond.
Gyerek kerdesben itt nincs nagy kerdes. Svajciaknak a babysitter nevel. Na ezt tuti nem szeretnem. De itt nem tartunk.
Nyilvan nem adtam volna fel az otthoni kenyelmes eletemet, ha nem vagyok szerelmes. Felre ne ertsd, nem bantam meg a dontesem, imadok itt elni. Magyarorszag egy csodas hely, de (es itt most anyagias leszek) baromira nem elheto orszag. Az, hogy fiatalok x evig gebednek az iskola padban (es itt most azokra gondolok, akik tenyleg tanultak, nem bufe szakon vegeztek vagy lebecoltak x evig) es utan kapjanak 90.000 ft fizetest, amibol legyen lakasod/autod/rezsit fizesd ki/tamogasd a szuleidet stb. Motivalt az, hogy az itteni fizetesembol jatszi konnyedseggel megengedhetek olyan dolgokat, amiket otthon nem. Illetve ami szamomra nagyon is plusz volt, az az hogy tudom tamogatni a csaladomat.
Tudom, hogy ez csak az en szemszogem, ha o tette volna fel a kerdest, az o szemszogebol akkor valoszinuleg en tundokolnek egy anyagias kva szerepeben. De az ember nem ismerheti mindig mind a ket fel verziojat (kivetel persze van, de birosagra azert nem vinnem az ugyet :P)
A kerdesre a valasz: nem jo, de nehogy azt hidd, hogy nem probaltam meg valtoztatni. Olyan mintha egy hintan ulne az ember, egyik heten romantikus hos es magamat ostorozom, hogy mekkora allat vagyok, hogy felmerultek bennem ketsegek, masik heten meg depresszios es nem szol kettot sem.
Mivel tudnek ra hatni? Ha kinyirom a szamitogepet es osszetorom az Iphone-jat? Nem tudom. Semmivel nem tudom levenni a labarol, pedig isten latja lelkemet, igyekszem. Magassabb korokben mozog, ezert ha vele vagyok extran figyelek az amugy is kenyes oltozkodesemre, megse kaptam meg bokot erte. Bar lehet kiprobalom a zsiros haj szakadt ruha kombot, hatha kicsikar belole erzelmeket. :)
Szenvedek a hianyatol, mert az otthon toltott ido alatt is vegig az volt bennem, hogy mivel tudnam meglepni vagy epp amikor beszeltem vele tudomasara hoztam, hogy bizonyos dolgokban szamit a velemenye illetve hianyzik. Persze nem 14 eves fruska modra, hogy szerelmes uzikkel bombaztam :)
Nem volt kioktato, sot. Orulok, ha valaki normalisan leirja a velemenyet, nem pedig egybol nekem esik, hogy hulye vagyok. Teljesen korrekt valasz es remelem az enyem is eleg korrekt volt :)
Mar az is sokkal jobb, hogy kiirhattam magambol a dolgot, igy sokkal nyugodtabban indulok neki a beszelgetesnek. Tehat mar ezert megerte.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!