Hogyan lehet felülkerekedni az anyós iránti utálaton?

Nem lehet, hogy csak te érzed így? Úgy értem, hogy ha nem beszéltek erről, lehet, hogy félreérted. Én nem vonnék le következtetéseket így, hanem inkább beszélnék vele erről. Az utálat nagyon erős szó azért.

Nálunk ugyan ez a helyzet. A lányomat a kezdetektől kezdve nem szerette, mert én vagyok az anyja és még hasonlít is rám. Már a gyerekei között is különbséget tett és hát én "rossz" fiának szültem. Csak azért volt jó, hogy nálunk lett először gyerek mert majd a másik fiától az unokat rengeteg dolgot örökölhet tőlünk. Egy kezemen megtudom számolni, hogy 11 hónapos koráig hányszor látta az unokáját (ebbe benne volt az esküvőnk és a keresztelő is), megfogni sose fogta meg. Azóta egy képeslapot nem küldött neki soha akár karácsonyra, szülinapra stb, telefonon sem érdeklődött. A gyerek 9 éves múlt (férjemmel sem beszélt az elmúlt 8 évben), mi jól megvagyunk nélküle, de sose fogom megérteni, hogy miért kell egy gyereket utálni csak mert engem nem szeret. És a gyereknek se tudtam sokáig, hogy mit mondjak, miért nem keresi őt a "mama", mert nagy ritkán azért rákérdezett, hogy mi van apu szüleivel.

Egy felnőtt embernek tudnia, éreznie kell, hogy mi válthat ki ilyen érzéseket a másikból. És ha ezzel tisztában vagy, a válasz is egyértelmű.Azt a szülőt, nagyszülőt, nem veszem emberszámba aki az unokáját, gyermekét nem szereti, hacsak nagyon súlyos oka nincs rá. Egy ilyen okról pedig, nem lehet nem tudni.És mit mond a párod, miért nem tőle kérsz tanácsot, ha tanácstalan vagy.