Hogyan vehetném rá a nagynénémet, hogy ne igyon tovább?

Semmit nem tudsz tenni, csak akkor fog leszokni, ha ő akar, semmivel nem lehet "rákényszeríteni".

10 év kőkemény italozás után úgy szoktam le, hogy ha megkívántam egy fröccsöt megcsináltam, csak épp bor helyett citromlét tettem bele, ha sört kívántam, akkor lájtosabbra csináltam, ha viszont valami rövidet, akkor tiszta citromlé. Tudod, az a félliteres műanyagflakonos kiszerelésű olcsó változat, mielőtt valami frissen facsart citromlére gondolnál. Mire elfogyott 3 liter citromlé és nekem már a hátam is borsózott ha csak rágondoltam arra az iszonyatos savanyú ízre, leszoktam az italozásról.(Na persze közben azon is elmélkedtem, hogy az uram elhagy, mert nincs normális férfi, aki leélné az életét egy részeges asszonnyal, no hadd menjen, ha menni akar, igen ám, villant belém a felismerés, hogy ha ez elmegy képes elvinni a gyerekeket is, és lelkem mélyén igazat adtam neki(mert részeges voltam, az igaz, de nem romlott)és tudtam, hogy a bíróság neki ítélné a gyerekeket, mert sokan elmennének tanúskodni, akik ittasan láttak. Például a húga, vagy akár az én húgom is. És még csak nem is panaszkodhatnék, mert igazuk van. És tudod, mi jutott eszembe. Velem akkor mi lesz? Ki marad akkor nekem? Utána miért is fogok lenni? Azt mondd meg a kedves nagynénédnek, hogy gyerekeket hozott erre a világra, kutyakötelessége őket tisztességgel felnevelni, és forduljon vissza arról az útról, amelyik a semmihez vezet. Ne vegyétek erkölcsi prédikációnak, mert nem annak szántam, amit írok mindig saját tapasztalataim alapján írom, erről az útról is azért tudok írni, mert jártam rajta. Vissza lehet róla fordulni. Segítség mindig van, csak kérni kell. Ölellek mindkettőtöket sok szeretettel.

Nézz körül a lakóhelyeteken, és keress olyan szervezetet, közösséget (akár egyházit is), ahol szenvedélybetegekkel foglalkoznak hozzáértéssel, megértéssel. Ha sikerül rábeszélned, hogy elmenjen, már a legtöbbet tetted, amit kívülállóként tehetsz! Persze, a "rábeszéléshez" vonhatsz be más családtagokat is, főleg olyanokat, akiknek a szavára hallgat.