Mit kezdjek az apósommal?

Az apósom minden hétvégén iszik.(tömény pálinkát)Dolgozik,de ha szabin van akkor mindennap.Engemet ez nem érdekelne különösképpen,de a gyerekekkel minden hétvégét ott töltjuk.A párom medencét vett a gyerekeknek a kertbe.(mi pannelban lakunk,nincs kert)Játszó teret csináltatott nekik(hinta,csuda,homokozó)Szóval a gyerekek szeretnek ott lenni,mi is "kikapcsolodnánk" caak az após beleszol mindenbe.Legtöbbször ha már nagyon van a fejében,szinte egész nap alszik,nem bánt ő minket,csak akkor derül ki hogy valami nem tetszet neki amikor a párom haza jár ebédelni( a munkahelyétől nem messze laknak a szülei)akkor panaszkodik az anyós hogy apád megint ezt mondta azt mondta.A páromat ez nagyon idegesiti(mert kőtekedőek az após szavai)aztán elmondja nekem is,és kész vagyok.Probáltam már vele nem foglalkozni hisz szerintem már megitta az agyát is.Csak boszanto,mikkor megérkezzunk,akkor egyből jőn megpuszil,mintha nem találkoztunk volna kitudja mikor.Megmintha minden oké volna És ez már igy megy 7-éve ,vagyis mióta a gyerekek megszülettek azóta egy kicsit jobb lett,vagyis megenyhült.Engem az első 1-évben szerettek,aztán már minden bajuk volt velem,sokszor elzavart az após,elnéztem neki a párom miadt.Aztán 1-évig nem mentem oda.Megtehettem mert nem voltak gyerekeim,De most nekik mit mondjunk?Most tombol a meleg,és a gyerekek nem mehetnek fürdeni(ma visszuk őket fürdöbe)engem bosszant hogy minden van a gyerkeknek mégsem élvezhetik.Most éppen ott telt be a pohár mikkor hétvégén ott voltunk hogy nem "esett neki jól" hogy a fiamnak nem engedéjeztem az esti kakaót,mert nem vacsorázott.Ellé volt téve az ennivaló,de nem volt hajlandó egy félszellet kenyeret sem megenni.Az anyosom csak dünyőgőtt,a gyerek kérte a kakaót,az aposom erre pepipult.Hogy én ott nem fogom éheztettni az ő unokáját,hogy holnaptol nem tehetjuk oda a lábunkat.Na ez volt az a mondat ami kihozta belőlem a dolgokat.Fogtam a gyerekeket és hazavittem őket.(este fél 9-kor!)A nagyobbik fiam nem akart jönni,erre az apósom azt mondta hogy én tünjek onnan a francba,de a gyereket nem vihetem sehova.Meghogy nem szégyellem magamat elszakitom tőlluk az unokájukat. Az anyós is ludas ezt tudom de ő tagadja.Most éppen az apósnak ad igazat= szegény gyerek lefeküdt volna éhen,meghogy hogy beszéltem az apóssal.Nem tudom hogy lesz tovább,a gyerekek isszák csak meg a levét,eddig türtem/türtünk.De mostmi legyen,szerintettek?

Bocsánat hogy ilyen hosszu voltam!