Hogyan törjek ki ebből a helyzetből? Börtönben érzem magam.

A szüleim házasságát egy ingatlan tartja össze, amire a havonta befolyó fizetések 70%-a elmegy (kölcsönök, részletfizetés + az autót is scvájci frankra vették) és minden hónap 20.-ától gyakorlatilag NINCS pénzünk, a nagyszülőktől kéregetnek konkrétan már ennivalóra, 18 éves vagyok(fiú), kerestem diákmunkát találtam is, de nem válaszolnak, pedig elméletileg minden rendben volt és rengetegszer próbálkoztam... és itt ülök vidéken, a legközelebbi barátaim 100km-re laknak innen, utoljára januárban találkoztam velük, itt a lepusztult kocsmákon kívül nincs semmi, még korombéliek sem. Az egész nyaram olvasással és számítógépezéssel telik, amit egyébként szeretek de már egy ideje leesett, hogy másra tulajdonképpen nem is lenne lehetőségem ezeken a tevékenységeken kívül. Szórakozni akarok és utazni, de még önmagam sem tudom előteremteni rá a pénzt, arra gondoltam elszökök, pedig még 1 évem vissza van a suliból.. Értelmes vagyok, külsőleg is rendben vagyok, más a felfogásom a pénzről, mint a szüleimnek, én hajlandó vagyok kockáztatni és befektetni. Bármikor amikor megpróbálok erről beszélni velük veszekedés lesz és elterelődik arra a téma, hogy ők el akarnak válni, ami persze soha nem történik meg. Ez így szó szerint vegetálás, nem látok más megoldást a szökésen kívül, nem akarok ennyi idősen várakozni, az egész kamaszkorom a várakozásról szól, elég volt.