Ilyenkor van még valami ami segít?
18 éves vagyok, szűlővel tesóval kegyetlen rossz kapcsolatom van. Anyám szinte utál, csak tagadja, bátyám meg most is bejött megverni, mert elment a net, és azt hitte én löttem ki a modemet.
Egész életem egy nagy sz*r, 4 éves korban meghalt apám, utána 13-14 éves korban szerelmi csalódás kapott el, ami miatt nem érzek már semmi iránt semmit, és már kegyetlen azt hiszem hogy semmi se lenne jó.
Pchiologus is csak hülyeségeket magyaráz. Tényleg meghalnék legszivesebben.
tudom erre nemnagyon lehet mondani semmit, mert egyedülélni nemtudok anyagiak miatt, itthon meg már nem akarok.
válasza:18 éves vagy szóval feltételezem, hogy vagy most, vagy egy év múlva fejezed be a sulit. Tervezel tovább tanulni? Szerintem tervezd! Menj egy másik városba tanulni, valami olyat ami tényleg érdekel. Menjél koliba, az nem olyan drága, és ha anyukád nem is támogat, akkor diákmunkával, esetleg diákhitellel(bár én ezt sose mertem bevállalni, de nagyon sok ismerősömnek van) meg tudsz élni. Ott majd szerzel új barátokat, új szerelmet(hidd el, rád talál újra! 13-14 évesen még nem komoly a csalódás..akkor nyilván az volt, de abból még van kiút) és új életet kezdhetsz.
Verd ki a fejedből ezt a negatív gondolkodást. Tudom, mondani könnyű, de próbálj pozitívan gondolkodni. Tűzz ki magad elé valami célt, legyen motivációd! A költözés vágya az eléggé nagy motiváció tud lenni. Most nyáron is még el tudsz menni dolgozni kicsit, vannak olyan munkák amik időszakosak és még lehet rá jelentkezni.
Fel a fejjel!
jah csak épp most akartam idegileg megjavulni mert fél évet gyógyszerezve mentem suliba idegi dolgok miatt.
Most meg tán még idegesebb vagyok. Remegő kezekkel nemhiszem hogy valahova is felvennének.
A másik meg már az, hogy nemcsak otthon de bárhol nem érzem jól magam. Annak ellenére hogy itthon kegyetlen szar, egyátalán nem akarok menni sehova, max költözni, mert akkor valamiért még idegesebb vagyok.
Eddig se voltam önbizalmilag magasan, de ha magamat nem tudom megvédeni, mást se fogok tudni, igy a párkapcsolat se nagyon érdekel már.
Ez is volt vagy 10 perc mire leírtam, mert kegyetlen remeg a kezem.
válasza:Kedves önsanyargató, elveszett teremtés!
Mindig meghatnak a hasonló sorok, és összeszorul a szívem, mert nem egyszer éltem át hasonlókat. Most 19 vagyok. Többé-kevésbé megtaláltam a helyem ebben a világban. Nem volt könnyű, és még most is sokszor felteszem a kérdést: Érdemes-e?
Szerintem a legjobb dolog az, hogy bízz magadban. Ha úgy érzed senki sem áll melletted, hát akkor légy saját magad támasza. Mutasd meg, még csak azért is, a világnak, a családodnak, magadnak, hogy túl fogod élni. Más városba költözés nagyon jó ötlet. Én tervezem, hogy Angliába megyek vagy bárhová, egy-két évet dolgozni(távol lenni).
Szerintem segítene. Én sem igazán érzem jól magam sehol, és nekem sincs barátom. Azt hiszem ez a legnagyobb problémánk. Az, hogy nem szeret senki úgy, ahogy nekünk arra szükségünk lenne. Mindig arra vágyom, hogy valahol rátalálok egy olyan fiúra, aki elnézi depressziós természetemet és szeret engem. Talán jobb lenne ezt kitűzni célul.
Engem az tart életben, hogy ősztől egyetemista leszek. Remélem rátalálok valakire. Ha nem szeretnél tanulni, talán keress munkát, ahol új emberekre lelsz. Próbálj meg nyitni, de ugyanakkor önmagad lenni.
Minden jót kívánok, és ha beszélgetni szeretnél valakivel, csak szólj! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!