Nem tudom, hogy mit tehetnék még?

A nővéremmel annyira megromlott a kapcsolatunk, hogy már egy éve nem beszéltünk. Amíg főiskolás voltam és apukám is élt még, semmi baj nem volt, hetente találkoztunk, beszélgettünk. Az ösztöndíjamból és a diákhitelemből támogattam őt, hiszen 3 lánya volt és túl volt 2 házasságon. Megismerkedtem egy kedves fiúval, akivel összeházasodtunk és született egy gyönyörű kislányunk. A nővérem anyagi gondokkal küzdött és a férjem fizetéséből támogattuk őt, de nekünk is albérletet kellet fizetnünk, rezsit és mindenki tudja, hogy egy pici baba nem olcsó mulatság. De még így is adtam neki pénzt, sokszor úgy hogy a párom ne tudja. Azután édesapánk meghalt és anyukámnál mellrákot diagnosztizáltak. Ekkor döntöttünk úgy, hogy kiköltözünk vidékre anyához, hogy vele legyünk és támogassuk. Ekkor a nővérem már nem akart velem beszélni, mert őt nem kérdeztem meg a költözésről, mert ő nem járult hozzá, hogy anyához menjünk lakni.Közben több milliós hitelt vett vett a lakására és a hitelkártyákat is egyre csak halmozta. Mi közben anyánál felújítottuk a lerobbant házat, bevezettettük a vizet, fürdőszobát csináltunk, elláttuk anyukámat. Mindezt úgy, hogy közben vajas kenyéren és krumplin éltünk a férjemmel, úgy hogy a lányunknak és anyukámnak meglegyen mindene. Közben anya ránk íratta a házat tartási szerződés formájában,közben én elvesztettem a munkahelyem és nem tudtam tovább támogatni a nővéremet. Egyszer csak küldött anyának egy sms-t, hogy lánya született az új párjától (a terhességről sem tudtunk) és fizessem ki neki az apai részt a házból, de nekem már egy fillér megtakarításom sincs mert elvitt mindent a ház és a kórházi költségek. Közben az alkoholista bátyámat is mi tartottuk két évig, miután kiköltöztünk anyához, őt sikerült talpra állítanom, most már külön lakik és dolgozik, de két évig egy forintot se adott a rezsibe és az étkezésbe. Én már mindent megtettem a felnőtt ( 42 és 44 éves) testvéreimért, mit tehetnék még egyebet, hogy a nővérem szóba álljon velem? Kérlek segítsetek!