Apukám 15 év után került elő. Be akarja pótolni a kiesett időt. Működhet?
Már felnőtt vagyok. Életem nagyobb részében semmilyen kapcsolatom sem volt vele, még azt sem tudtam, hogy él-e hal-e...
Most megjelent. Kiderült volt egy második házassága, abból született két kishúgom. Most elvált és egyedül van. Szeretné rendbehozni amit elrontott az életében.
Kedves, előzékeny, érdeklődő, nagyvonalú. Kérdezi mire vágyom, miben segíthet...állná a számlát bármit kérhetnék.
Én egyrészt nagyon nagyon örülök, hogy megkeresett. Jó, hogy már nem kell haragudnom rá, jó hogy nekem is van apukám. Ha későn is, de van.
Viszont nem ismerem. Mit fogadhatok el tőle?
Van egy félelmem is. Külsőre betegnek tűnik, bár azt állítja, hogy semmi baja nincs, csak kicsit magas a vérnyomása...de teljesen úgy néz ki, mint egy szívbeteg ember. Szerintem tényleg súlyos beteg csak nem vallja be.
Én azért ekkora értékeket nem fogadnék el hirtelen. Megköszönném és azt mondanám, hogy először inkább ismerkedjünk kicsit, majd később visszatérünk a témára. Képtelen lennék egy relative számomra idegen embertől elfogadni rögtön egy lakást, mert úgy érezném kihasználom, lehúzom. Arról nem is beszélve, hogyha megromlik ismét a kapcsolatunk akkor sem biztos hogy eltudnék számolni a lelkiismeretemmel.
Szóval úgy gondolom nincs azzal baj, hogy felbukkant, jobb később mint soha. Anno édesanyám is 20 év után kereste fel az apját, hogy nekünk legyen egy nagypapánk. Megbocsátott neki, pedig alkoholista volt, volt hogy nagykéssel kergette körbe a családot a konyhaasztal körül. Nem lett felhőtlen a kapcsolatuk, de elfogadták egymást, segítettük őt mindenben, ő pedig kifogástalan nagypapánk lett cserében. Elhalmozott minden ünnepkor ajándékokkal, hatalmas lakomákat csinált, stb. Végül is lett olyan kapcsolatunk vele, hogy az egész család együtt zokogott a temetésén sajnos. :(
3. válaszolóval értek egyet. Nálam sem működne. És édesanyádat ne hibáztasd ezért, ő is leléphetett volna, mégis felnevelt, nem? Ha kíváncsi lett volna rád eddig, akkor megkeresett volna. Én nem állnék szóba egy ilyen emberrel.
Egy lány, akinek szintén "nincsen" apja
Ez a faházas megjegyzés érdekes.
Egyébként én lehet, hogy pofátlan[?] módon elfogadnám a házat. 15 év alatt simán költött volna annyit rám, mint egy ház ára.
Nem tudni, miért nem volt melletted az elmúlt 15 évben. Ezt ráértek megbeszélni később. Azt biztosan tudod, hogy édesanyád mit, miket mondott róla. Az még érdekelne, hogy ha most mindezt látja, tudja a anyud, hogyan reagálja le? Most mit mond, mit tesz?
És szerintem a kistesók "szeme nem hazudik".
Egyébként te most anyuddal élsz, vagy már külön, esetleg albiban?
Ha olyan körülmények között élsz, hogy "jól jönne a kégli", bármi volt, elfogadnám azon az alapon, hogy ez most valószínű a jogos örökségem egy része, és nem kellene rá várnom évekig, ill. akkor majd nem kellene esetleg harcolnom érte.
Nem tudom, miért kell, kellene valakit elítélni úgy, hogy nem adunk neki lehetőséget arra, hogy elmondja a korábbi események ő szerinte hogyan történtek.
Mert a komment alapján az élet elsodorta külföldre, ahonnat nem igazán volt lehetősége a kapcsolatot tartani. Lehet, hogy még leveleket is küldött, amiket az anyu szépen elrakott, vagy még azt sem. Sok minden kiderülhet, mikor, mi volt.
Miért kell az apát gyűlölni? Csak azért, mert "anya" gyülöli?
Igen, elfogadnám az ingatlant. Akkorát, amelyben van 2 db. különálló lakás (ha öregkorára ott szeretne lakni, hát legyen!) Ez a dolgok anyagi oldala.
Hogy érzelmileg hogyan tovább, azt meg majd az idő eldönti.
Albérletben lakom. Anyukámat fél éve nem láttam. Belépett egy szektába és elköltözött az ország másik felébe valamilyen kommunába/ősközösségbe...oda nem jutna eszembe követni, azóta még egy sms-t sem írt, és az én sms-emre sem válaszolt (bár lehet, hogy ott még telefonja sincs, nem tudom)...Egyébként apáról csak annyit mondott, hogy rendszeresen kur..khoz járt és hazahozta a fertőzéseket, meg hogy engem is nemi betegséggel kellett kisbabaként kezelni...mást nem mondott róla.
De ezt sem igazán tudom értelmezni :((
Apu a saját anyukájával és testvérével sem tartotta nagyon a kapcsolatot csak évente 1x-2x találkoztak. A nagymamám mondta neki pár hónapja, hogy én magamra maradtam, mert anya lelépett.
Köszönöm a válaszokat. Még írjatok és én is fogok. De mennünk kell.
Nagyon nem tudom megérteni azokat a hozzászólókat, akik azt írják: "rossz döntést hozott, hibázott, vétkezett" a papa.
Honnét tudjátok, hogy valóban ő volt a hibás abban, hogy a dolgok így alakultak?
Azt mindenki tudja, ha egy házasság felbomlik, ahhoz is két ember kell, kell az anya is!
Azt is tudjuk, hogy a magyar törvények általában az anyánál helyezik el a gyermeket.
Így már azt is tudjuk, hogy a gyermek elsősorban az apáról azt hall, amit az anya elmond róla.
És ez kedves hozzászólók veletek sem történt másként!
Elítélni és gyűlölni az apát anélkül, hogy akárcsak meghallgatnátok egyszer is az ő verzióját, nagyon könnyű. Persze mindenkinek jogában áll.
De legalább azt ne uszítsátok aki nem így érez!
Nem értem, miért kell egy tönkrement házasság miatt kizárólag csak az apát hibáztatni? A szemetekben miért van az, hogy csak az apa tehetett rosszat?? Azért mert anya azt mondta?
Arra nem gondoltál hogy apukád esetleg tesztelni próbál? Én vagyok az akit 10 év után keresett meg az apja. Nekem is szeretett volna kocsit meg házat venni, de nem fogadtam el. Azt mondta okos döntés volt részemről, mert valószínűleg azt hitte volna hogy csak kiakarom használni. Úgy voltam vele hogy először ismerjük meg egymást, aztán majd eldöntöm hogy kell-e ház meg autó....
Szerintem te is először próbáld meg jobban megismerni, közelebb kerülni hozzá, aztán elfogadni a házat.
Hahaha
most egyből kedves lett és előzékeny ugye?
most egyből segíteni akar, ugye? szimpátiát ébreszteni benned?
most, hogy már felnőtt vagy, és van mit elvenni tőled (szeretetre, törődésre, ápolásra gondolok itt elsősorban)?
elárulok neked egy titkot: egy olyan, aki 15 (!) évre magára hagyja a gyerekét (ráadásul gyerekkorában) + a volt párját, hogy kínlódjon csak egyedülálló szülőként, úgy hogy még anyagilag sem támogatja a gyerekét, az valójában nem kedves, előzékeny, stb.
Az csak kihasznál téged, miközben semmibe vesz. Ahogy régen is semmibe vett, mikor még gyerek voltál. Én úgy elhajtanám a helyedben, hogy ihaj. De te a manipulációja áldozata lettél, mert kiskorod óta arra vágysz, hogy neked is legyen apukád. És ő ezt pontosan tudja. Az ilyeneknek mindig akkor törnek elő a nagy érzelmeik, amikor a gyerek már nagy, ők meg már öregek. Amikor már ő kap, és a gyerek ad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!