Hogyan értessem meg a barátnőmmel azt, hogy majd akkor veszem feleségül, ha meglesz mindenünk?

"szeretnék megteremteni neki mindent"

És mégis mit? Jelenleg úgy néz ki, semmi másban nem szenved hiányt, csak férjben. Na, AZT az egyet viszont PONT NEM akarod megteremteni neki! Azt akarod adni neki, amire SZERINTED szüksége van, és nem azt, amire VALÓJÁBAN szüksége van. Pedig nem mondhatod, hogy nem tudod, mire van valójában szüksége, mert MONDJA.

Ezt el sem hiszem. Meg volt az esküvő időpontja! Te meg lemondtad, és most nem érted, mi baja van. Ez szörnyen durva. Szegény lány :(

A kérdésedre a válasz: ezt az ELŐTT kellett volna megértetni vele, mielőtt kitűztétek volna az esküvőt. Hogy hihet el neked ezek után bármit a barátnőd?

Igazan van kérdező! A házasság érzelmi dolog ez igaz, de minden pénzügyi feltétel teljesülése nélkül nem lesz hosszútávú.

Mellesleg aki azt írta, hogy a házasság érzelmi kötelék, ez mind szép és jó, és igaz is, de jelenleg a lánynak nincs semmije sem! Se munkája, se lakása, semmije! Semmit nem visz a házasságba, viszont, ha feleség lesz, az máris vagyoni közösséget jelent a férjével, azaz arra vár hogy valaki eltartsa! 4 éve vagyok nős, mi is csak akkor házasodtunk, amikor volt saját, tehermentes lakás, autó, megtakarított pénz. Csak úgy a semmibe nem lehet házasodni meg gyereket vállalni. Vagy az mennyivel jobb, ha egy iskolázatlan pár gyereket(ket) vállal, majd állam neveli fel, mert a szülők nem eléggé felkészültek?

"De most komolyan, mi értelme lenne most összeházasodnunk, ha nem tudunk együtt hol lakni? Én is visszaköltöztem anyámhoz, ő is a sajátjához. Egyikőnk sem tudna a másikhoz költözni, mert nem olyanok a körülmények. Csak akkor tudnánk az otthonukba visszaköltözni, ha talál munkahelyet! Akkor addig minek összeházasodni? Egyszerűen nem érzem, hogy a házasságra most jött el a megfelelő alkalom!"

Nekem ez eléggé meggyőző.

Most tényleg, ha az esküvő után mindenki hazamegy az anyjához, az mire jó?!

Az tény, hogy nem kellett volna kitűzni az esküvőt, amíg ezek meg nem oldódnak, ez nagy hiba volt, mert most már mindig Te leszel a "sz.ar alak, aki nem akarja elvenni szegény lányt". Az esküvő lemondás tényleg elég rémes... és bizony az "elveszlek, ha lesz munkád" is rosszul hangzik, ilyesmiket nem lett volna szabad mondanod.

Nekem amúgy teljesen új jelenségnek tűnik ez a hisztéria akörül, hogy mikor házasodik össze a pár... Mármint: úgy érzem, hogy ha önmagában az nem tenne boldoggá, hogy együtt vagyok azzal, akit szeretek, akkor kár is lenne összeházasodni. Ha meg ez boldoggá tesz, akkor édes mindegy, mi van, boldog vagyok vele. Az esküvő csak hab a tortán, nem a közös létünk célja és egyetlen értelme. Ettől még nekem is fontos, de nem a végső cél...

A helyedben leülnék vele, és komolyan elbeszélgetnék vele. Rávilágítanék, hogy semmi értelme esküvőt tartani, ha nem tudjátok megkezdeni a közös életet utána. Gondolom eljegyezted már, ha most lett volna az esküvő. Azt is megmondhatod, hogy nem húztál volna gyűrűt az ujjára, ha nem akarnád Őt.

27/Nő

"Miért kell mindent most? Mért nem lehet várni?"

6 éve vár rád te szerencsétlen! A csaj helyében már rég kibąsztalak volna, mint macskát sząrni!!!