6 év után is azt mondja, hogy még nem érzi úgy, hogy el kellene jegyeznie? Hát most mi van?

Komolyan már én nem bírom ezt az állapotot. Nagyon-nagyon türelmes vagyok ebből a szempontból, nem erőltettem egyszer sem és nem nyígtam egyszer sem azért, hogy eljegyezzen. De most hogy ő már lakást vesz, és össze akar velem költözni. Arról beszél, hogy majd megyünk együtt festeni, meg gipszkartonozni, villanyt szerelni, vakolni stb, kb 1 év lenne és munka után mindennap majd menjek segíteni. Szerintem ez már nem az együtt járunk kategória, ha már komolyan tervezi az életét, akkor a kapcsolatunkat miért nem tervezi komolyabban? Nekem valahogy nem fér össze, hogy 6 év után is még csak barátnő státuszban vagyok és majd menjek neki segíteni.

Mondtam neki ezt, és leh*lyézett. És hogy értesem meg ő még akkor sem érzi úgy, hogy ott tartana a kapcsolatunk, hogy el kéne jegyezzen.

Az egyetlen kifogásolni valója velem szemben, hogy én lusta vagyok, és a lustaságomat találja kivetni valónak a kapcsolatunkban, hogy így majd nem tudunk együtt élni.

Érdekes, biztos tényleg lusta vagyok. Dolgozni járok, 2 rövid műszakban, 2 városba. Mellette most készülök nyelvvizsgázni, sportolok, itthon segítek anyámnak.

Azt mondja, hogy inkább lenne egy dagadt barátnője!!!! aki nem lusta!!! Hát kíváncsi lennék, hogy egyáltalán szóba állna-e egy dagadt ronda nővel, már bocsánat a kifejezésért. Mikor engem is állandóan szekál, hogy foggyál le 50 kilóra! Mikor kb 2 kiló felesleg van rajtam! Szerintetek valós kifogás ez az állítólagos lustaság vagy mi a fene baja van, hogy még 6 év után sem jegyez el? 6 évig kitartottam mellette, soha nem kellett féltékenynek lennie rám, egyszer sem pasiztam, egyszer sem hazudtam hogy itt vagy ott vagyok közben máshol vagyok. Alkalmazkodtam hozzá, alig jártam össze a barátaimmal.

Nem bírom már ezt.