Rendőrbácsi a családban? Nem rajongok az ötletért. Ráadásul nyaralni vele?
Sziasztok.
Szóval anyu és apu régen elvált. Anyának 2 éve volt utoljára kapcsolata, 7-8 évig tartott. Nagyon bírtam az "új apukámat", a mai napig tartjuk a kapcsolatot egyébként.
Az utóbbi pár hónapban találkozgat egy rendőrrel, akivel egész jól megvannak. (Szerencsére még nem élnek, élünk együtt.)
Most kitalálták, hogy menjünk le a Balatonra a rend éber őrével és a pici lányával (nem olyan pici, 19 éves), amolyan ismerkedős szándékkal. :D Illetve ez volt a terv, amíg személyesen meg nem ismertem a bácsit. (Persze a terv nem változott, mert a parancsot végre kell hajtani, csak a szájíz más. :D)
Ugyanis anyutól hallotta, hogy megszállottan "rajongok" a haditechnikáért, illetve elég sok repülőgép/tank makettem van. És most próbálok házilag építeni egy RC helikoptert. Biztos a szakmai ártalom miatt úgy gondolta, hogy megnézné a szobámat. :)
Mikor belépett akkor egy picit meglepődött, mert egy hatalmas "A.C.A.B." felirat fogatta a falon. Ha szemmel ölni lehetett volna, akkor már többször agyonvert volna gumibottal. :D Persze még tetézte a dolgokat a jó öreg Benito Mussolini portré, a néhány kép egy-egy meccsről, illetve egy birodalmi sas és sok egyéb amiért nem igazán zárt a szívébe.
És még nem is látta a kedvenc pólóim. Ami bevallom provokatívan hathat drága tányérsapkás zsoldosainkra.
Ráadásul, ha vízpartra mennénk, akkor nincs kedvem egész nap pólóban mászkálni, mert van egy szintén "ACAB" feliratú tetoválásom.
Persze nem sokáig kell egymást elviselnünk, mert azon munkálkodom, hogy egy saját albérletem legyen és ne anyámon kelljen élősködnöm tovább. Szeretnék független lenni tőle. Max. félévig, bár amíg nem lakik itt, addig nekem mindegy, csak azért anyunak sem akarok keresztbe tenni, mert ha neki jó egy fizetett agresszív állat, aki hatalmától fogva bárkit agyonverhet, akkor ám legyen.
Szóval akkor most menjek velük, vagy ne? Mert igazából én szívesen mennék, de nem akarom, hogy anyu berágjon rám, mert elcseszem neki a dolgokat. Illetve szeretném elrontani, de itt most nem az én akaratomnak kell érvényesülni.
És, ha ide költözik? Az lenne a legszebb. Egy fedél felett az ellenséggel? Boldog családi idill.
És mielőtt megszólnátok, eddig csak rossz tapasztalatom volt a tányérsapkásokkal. Mondjuk az is igaz, hogy nem egy opera előadáson hozott össze velük a sors.
Amikor vele találkozol, akkor ő nem rendőr, hanem anyukád barátja. Próbáld így. Ne provokáld direkt, és akkor békességben eléldegélhettek egymás mellett, amíg ki nem repülsz a családi fészekből.
Amúgy meg felnőtt ember vagy, nem kell folyton anyukád nyakán lógnod a nyaralás alkalmával, szóval attól még elmehetsz.
Én elmennék a helyedben anyukád kedvéért.
Egyébként én is frászt kapnék egy rendőrtől.
3-as:
Igen, persze, engem jellemez. Ennek válallom a pozitív és a negatív oldalát természetesen. Azért sem sírok, hívom a rendőrt (mert minek?), ha éppen néhány markos roma gyerek betalál mondjuk a Lonsdale pulcsim miatt. Amikor felvettem, felveszem akkor bizony vállalni kell, hogy ezért kaphatok a pofámba. Ezzel nincs is semmi baj. Mert, ha biza Fradi mezben sétálgatok az Újpest drukkerek között, akkor nem lepődök meg azon, ha "okító célzattal" elcsattan pár pofon. Benne van a pakliban.
Nálam a kedvesség abban ki is merülne, hogy nem cseszem el neki ezt az idilli képet, mert olyan romantikus egy rendőr/katona asszonyává válni. Majd, ha kijönnek a különböző dolgai, mert éppenséggel összetör lelkileg, akkor majd lehet nagyokat pislogni. Mert azért 100-110 kilós embert én sem fogok sarokba szorítani. Mert azt meg kell hagyni, hogy ezek olyanok, mintha tenyésztenék őket,
és ne mondja senki, hogy aki ilyen szakmát vállal, az nem lelki beteg. Állatok. Ugyanolyanok, mint akik a "barikád" másik oldalán csak a balhé miatt dobálják a köveket. Annyi különbséggel, hogy rajtuk egyenruha van és valamivel többet konyítanak a harcászathoz, taktikákhoz.
Nem, nekem nincs szükségem ilyenekre.
Volt nekem egy nagyon jó barátom, aki úgy gondolta, hogy el megy rendőrnek. Egy kib@szott idegroncs lett. Az más kérdés, hogy olyan kiképzést kapott, és úgy is néz ki, hogy nem szeretném, ha igazoltatna.
5-ös:
Persze nem kéne a nyakukon lógni. De szerintem egy "családi nyaralás" attól lesz családi, ha éppenséggel nem azon munkálkodom végig, hogy esténként, napközben külön utakat járjak. És bizony az kikerülhetetlen, hogy pár szót váltsak vele.
6-os:
Lehet igazad van. Hiszen nem várom el, hogy mindenki igazat adjon nekem. Ettől szép ez az egész, amit életnek hívunk, mert mindenkinek van saját véleménye, persze ettől nem kell szeretni mindenkit, mert egyéniség. :)
Menj el,márcsak azért is,nehogy anyád megsértődjön.
Lehet hogy jófej egyébként... (lol)
Lehet, hogy rossz tapasztalataid vannak a rendőrökkel egyelőre, de most azért vedd figyelembe, hogy amikor te RENDŐRKÉNT, egyenruhában találkoztál velük, milyen helyzet volt, és akkor ők a munkájukat végezték (remélhetőleg), és most, amikor mindennapi emberként jelenik meg, milyen a helyzet.
Csak egy példa: diákként utáltam minden tanáromat, aztán, mikor befejeztem a középiskolát, a szerenád ideje alatt bizony nagyon meglepett egyik-másik, hogy emberileg milyen kedvesek. Szerintem a rendőrökkel se lehet nagyon másképp.
Adj neki egy esélyt, ha meg beigazolódik a rossz érzésed vele kapcsolatban, vagy nem fogod tudni kedvelni, még mindig ott a lehetőség és a vágyad, hogy elköltözz otthonról. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!