Baj ha nem akarok másik nőt? Mit csináljak?

Áááá, ez egy kicsit nyafogós, panaszkodós, önsajnálós szövegnek tűnik. Ráadásul felelőtlen a fiaddal szemben, mert így sose tudja meg, hogy milyen egy teljes családban felnőni.

Mi értelme a feleséged után vágyakozni, ahelyett, hogy a neked hagyott ajándékával, a fiával törődnél? És a magad életével, hogy az is teljes legyen, hiszen ezáltal a fiadé is kerekebbé válik (már vannak fenyegető jelei annak, hogy ő is úgy gondolja, jobb egyedül: "mindig azt mondja, hogy nem kell neki anya", ez később még nagyobb ellenállást fog kiváltani).

És, ne a gyereknek keress anyát, ó, ne! Az megalázó volna a párodra nézve (a gyerekvigyázó, háztartásvezető pozíció nem éppen megtisztelő egy leendő élettársnak/feleségnek) Olyan párt válasz magadnak, akit megszeretsz, és ő nemcsak téged, de a fiadat is teljes szívvel elfogadja.

Sok idő túllenni ezen.

Az nem jó, ha csak azért akarsz új nőt, hogy nevelje a gyerekedet. Eléggé nem lenne fair vele szemben. Addig szerintem ne keress mást, amíg nem léptél túl a nejeden. Ha nem tudod megoldani mindig a gyerekfelügyeletet, keress másmilyen segítséget... nyugdíjas rokon, szomszéd kismama egy kis pénzért, ismerős egyetemista lány zsebpénzkiegészítésnek, babysitter, házvezetőnő, amire lehetőséged van. Nem baj az sem, ha soha nem lesz új párod, az a lényeg, hogy ne verj át senkit: se őt, se magadat. Amíg nem tudsz továbblépni, ne keverj bele senkit, mert rosszul jársz te is, ő is, meg a gyerek is.

31/n

Szerintem ez nem nyafogós szöveg, csak túlságosan ragaszkodott/ragaszkodik a feleségéhez.

Az én férjem bátyának is meghalt a felesége, neki is sok évbe telt mire összeszedte magát. Nem lehetett hozzászólni, öngyilkos is akart lenni, de valahogy észhez tért és azóta új felesége van :) ami persze nem azt jelenti, hogy az előzőt elfelejtette.

Én is úgy hallottam, hogy nem szabad őket siratni, és itt tartani, mert az nem jó a lelküknek. Hát ki tudja, hogy igaz-e... tudom, hogy ez nagyon nehéz, főleg ha az ember legfontosabb társáról van szó. A jelenben élj, ne a múltban, mert az senkinek sem lesz jó! Próbálj meg tovább lépni, nem kell őt elfelejtened, de fogadd el, hogy ő már ebben az életben nem lesz veled.

Tényleg beszélgess a szüleiddel, barátaiddal vagy akiben megbízol és hidd el, hogy jobb lesz!

Engedj magadhoz közel más nőket, biztos akadna olyan aki gyerekkel együtt elfogad! Ha nem teszed meg, pár év múlva lehet, hogy szidni fogod magad amiért nem cselekedtél.

Sok sikert!

szerintem meg nem baj. nem szabad ezt erőltetni, semmi jó nem sülne ki így belőle. (se neked, se a gyereknek, se az új nőnek)

lehet hogy másoknak, akik nem a társukat veszítették el vele, már soknak tűnik a 7.5 év, de neked meg pont nem. amíg így érzel ne erőltesd.

Szerintem meg ne foglalkozz mások véleményével. Csak te tudud eldönteni mi a jó neked. nem érzed úgy hogy más nővel jól tudnád érezni magad, és ami még fontosabb, nem érzed hogy más nőt boldoggá tudnál tenni, akkor felesleges belekezdeni. Ha úgy alakul, hogy a körülmények úgy alakulnak, hogy valakivel közel kerülsz később, akkor majd arra vigyázz, hogy bűntudat miatt vagy mert mit szólna most a feleséged, hogy mással vagy, nehogy meghátrálj, mert az tényleg nem lenne jó. De lehet hogy ilyen helyezt nem is fog sose kialakulni már. Viszont magadtól egyelőre felesleges nőkkel ismerkedni kapcsolati célból. Ettől függetlenül barátkozni barátkozhatsz nőkkel. az biztos jót is tenne. Az pedig hogy a fiadnak nincs anyukája, hát nincs anyukája. Senkinek se tökéletes az élete. Neki ez a keresztje.

Szóval csak hagyd hogy történjenek a dolgok, de ne erőltess semmit. Legalábbis szerintem.

33/N

Baj akkor, ha csak elnyomod, jó mélyen eltemeted magadban ezt a vágyat (párral élni), és nem valóságos igényed az egyedüllét.

Gondolkodtál ezen? Mi a válaszod a kérdésre? Amennyiben nem szeretnéd egyedül leélni az életedet, akkor mielőbb lépned kell. Nagyon hosszú idő telt el a feleséged halála óta.