Mit tehetnék ebben a helyzetben?
Nagyon nem jövünk ki az anyámmal, teljesen elmebeteg. (bár ezt csak én mondom, nem orvosi szakvélemény) Rendszeresen, szinte mindig ideges. Mindenkinek még saját lányának is, a legrosszabbat akarja. Olyanok miatt veszekszünk, hogy most egy darabig munkanélküli voltam, ő mindennap csak ordított, miért nem keresek munkát. Nem értette meg, h én keresek de egyszerűen sehova nem vesznek fel, mert mindenhol létszámcsökkentés van. Most végre találtam állást, most meg ez a baja, ezért cirkuszol. Ő elhatározta, hogy én csak gyári szalagmunkás vagy áruházi polcfeltöltő lehetek. Legalább is mindig ezt ordítja, miért nem oda jelentkezek. Én felvételiztem oda is, de anyám nem érti h ott létszámcsökkentés van. Amit most találtam munka, az az egyik wellness hotelban masszőrként, részmunkaidőben. Egyenlőre ez van. Anyámnak az a legnagyobb baja ezzel, h 40km-re van a szálloda és hogy hogyan fogok oda eljárni. Szerintem mások, még messzebbről is járnak munkába. Tegnap egész estig ezen ordítozott velem. De én most még örülök h ezt is találtam.
Párkapcsolatom, már évek óta nincs, mert minden férfit elüldözött mellőlem.
Apu elhagyott minket (ezen mondjuk nem is csodálkozom) és anyu meg úgy van vele, ha ő nem lehet boldog akkor én se legyek az.
Tavaly ki akartam menni külföldre dolgozni (Németországba takarítónőnek) ő ezért is kicsapta a hepajt, h márpedig nem mehetsz. Őneki nem tudom, miért kellett ezt a lehetőséget is kihúznia alólam. Meg mi az hogy nem mehetek? 29 éves felnőtt nő vagyok. Ne ő szabja már meg.
Volt olyan hogy betelefonált a munkahelyemre és iszonyú cirkuszt csinált, mert mi az h nekem hétvégén dolgoznom kell, mikor otthon is lenne dolgom. Onnan ezért kellett eljönnöm, mert égett a pofám bemenni.
Őneki saját magán kívül, senki nem normális. Ha valamin felidegesíti magát, akkor egyből velem ordít, mert csak én vagyok ott. Ekkor különvonulok. 2 csukott ajtón keresztül, egymagába torkaszakattából üvölt. Szíd, mocskol, átkoz mindenkit. De legfőképp engem, mert én vagyok neki a rossz.
Folyamatosan azt hallgatom, h "kislányom te olyan hülye vagy, olyan barom vagy" meg hogy "minek neveltelek volna föl, inkább fojtottalak volna meg"
Elköltözni nem tudok, mert albérletet nem tudnék fizetni, olyan ismerősöm meg nincs akihez mehetnék.
Úgy érzem, be fogok golyózni. De ezt már nem bírom idegekkel. Sokszor megfordult a fejembe az öngyilkosság gondolata is, hogy talán az lenne a legjobb megoldás.
Higgadtan nem tudok anyámmal beszélni, mert 2 percen belül ordít.
Ha valamit a fejébe vesz, nem lehet neki megmagyarázni h az nem úgy van.
Pszichiátriára magától nem megy be, kényszerbeszállítás meg nem lehetséges, mert csak akkor viszik be, ha közveszélyes. Ő meg nem minősíthető annak.
Kilátástalan a helyzetem. Tudtok valami jó megoldást javasolni? Kérlek segítsetek!
Külföldi munkát jelenleg nem tudok olyat ami megbízható lenne.
Amit neten hirdetnek az a legtöbb olyan h előre kell befizetni bizonyos összeget. Én meg előre nem fizetek be semmit, mert az mind átverés.
okj masszőr végzettségem megvan.
Angolul beszélek valamennyire, de nem tökéletesen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!