Normális az, hogy a szülők nem akarnak adni a 24 éves gyereküknek kölcsönt az életkezdéshez?

1 év munkával, normális fizetéssel tényleg össze lehetett volna kalapálni ennyi pénzt, vagy legalább a felét, h lássák a szülők, h igyekszik.

19 éves korom óta dolgozom, egyetem mellett részidőben, most teljes állásban. az a minimum, h havi 5ezret félretettem már a legelső fizumból is.

tudom, nem egy hatalmas összeg, de ha kell, akkor legyen mihez nyúlni.

adnék 500 eurót, a többit szedje össze más jótékony emberektől. nekik nem sunnyoghat, meg nem pitsoghat. meg kell adnia. így talán megtanulja, h mi az a spórolás és öngondoskodás.

mint minden ilyen kérdésben, azért felvetem a szülők felelősségét is, hiszen az ő dolguk "ránevelni" a gyereket a spórolásra, takarékoskodásra.

ha a szülők próbálták, de mégsem ment, akkor jogos, h nem adnak. szerintem. az én anyám sem adott volna, pedig ő sem csóró...

Jaj, most mindenki leírja, hogy hány éves korától mennyit dolgozott, mennyit tett félre. Nem az a kérdés, hogy ti hogyan indultatok az életnek.

Kérdező! Én igen adnék, mert van miből, és mert a gyerekem. Támogatnám abban, hogy jobb élete legyen, s ha ehhez azzal a 800 euróval tudom megtenni, megtenném.

Igen, abban hibás volt a testvéred, hogy nem tett többet félre, de majd erre rájön.

Majd a szüleid se várjanak 25-30 év múlva segítséget akkor a nővéredtől. De semmilyet. Spóroljanak majd nővérkére és segítségre, ha már annyira öregek lesznek, hogy képtelenek lesznek magukat ellátni.

Én a gyerekemnek adnék ilyen helyzetben és nem kölcsön......

Azért 100.000ft-ot elkölteni nem olyan sok pénz havonta. Gondolom, hogy örült, hogy van pénze, munkája és magára is költhet. Gondolom a szüleid eddig sem látták el ruhákkal, semmivel. vagy igen????

Nekem furcsa ez a szituáció. Én most kollégiumban lakok, havi szinten otthonról kajára és (hétvégente barátomhoz menni) kapok összesen 40-50e. FT-t . Engem nagyon idegesít, hogy mindig elmegy a pénz, pedig tényleg kajából is minimálisat veszek, egy napra 1000 Ft más meg tényleg csak az utazás. Fura, hogy a nővérednek semmi nem maradt miután se szállásra se kajára nem kellett költenie.

Ha az én szüleimből indulok ki, akkor adnék neki pénzt. Nekem mindig azt mondják, hogy amint egyetemre megyek, vesznek ott nekem egy lakást és magamra hagynak mindig azt mondják hogy nem lehetek "parazita szingli" aki a szülein élősködik.

Bár ha 100e neki úgy elmegy hogy nem költ se kajára se szállásra inkább én is megtanítanám először spórolni

Természetesen adnék. Elszórta az első fizetését, nagy ügy. Amikor először dolgoztam, én is luxuscikkeket vettem, amit korábban nem kaptam meg a szüleimtől. Ez mégsem akadályozott meg abban, hogy miután elmúlt az újdonság varázsa, nyissak egy megtakarítási számlát.

Másrészről az milyen szülői hozzáállás már, hogy pusztán azért, mert a gyerek hibázott, maradjon meg egy 70-100 ezres állásban, ahonnan lássuk be, még a szülőktől sem tud elköltözni úgy 10 évig. Iszonyú lelkiismeret-furdalásom lenne, hogy esetleg tönkretettem a gyerekem jövőjét.

Én adnék, mert külföldön, nyugatabbra sok pénz a kaukció, a lakás tulajdonos és a bérlő új, közös számláján pihen. És visszaadják amikor elköltözöl (ha kárt csinálsz, akkor is csak levonják a felújítás költségét.)

Ha a gyerek nem tudja visszaadni, vagy tényleg nem tud spórolni és nem fizeti vissza, egyszer úgyis visszakapod a kaukciót. A számla amire beteszik, legyen a szülők nevén, és kész.

Azért adnék, mert ha emiatt nem tud kiköltözni és dolgozni, az tönkre teheti. Ekkorát ne szívjon azért mert nem gondolkozott előre.