Mit kezdjek a nővéremmel?
Most is itt zokogok és teljesen kivagyok készülve. A nővéremmel eléggé összekaptam. Én egy türelmes ember vagyok de Ő elképesztően ki tud hozni a sodromból...
Nem elég,hogy most estem át egy komoly depresszión, a barátaim becsaptak, elárultak. Próbálom rendbe tenni magamban a dolgokat de így nem tudom hogy Ő itt tépi az idegeim.
Ráadásul volt egy ember akit szerettem és Ő is becsapott.
Én már nem is tudom érdemes-e így élnem. Miért csinája ezt velem, amikor én mindig mellett álltam, mindig megvédtem, segítettem neki ahogy tudtam. Ő pedig semmibe nézz és folyton csak bánt, kritizál megőrjjt. Utálom...
Köszönöm, hogy meghallgattatok, csak úgyérzem muszáj valakinek elmondanom amit érzek mert kikészülök.
Lehet, hogy unalmasnak fog hangzani, de: próbáld megbeszélni vele, lehet, hogy csak az kell, hogy leülj vele, és elmondd, mit érzel.
Vagy: nem lehet, hogy őt is megviselte a depressziód? Lehet, hogy nem tudja, hogy kezelje a helyzetet, hogy fél, hogy megint visszaesel, és a viselkedésével nem segít, hanem éppenhogy árt.
Ha nem sikerül megbeszélnetek, egy pár napra "távolodj el" tőle. Ne nagyon beszélj vele, ne menj utána. Aztán pár nap múlva - ha ő nem keresi a társaságodat - próbálj vele megint leülni beszélni, mondd el neki, mennyire rosszul esik, hogy bánt, és inkább a segítségére lenne szükséged, mert félsz, hogy megint jön a depresszió, ha folyton magad alatt vagy miatta.
Ha meg nem sikerül, írd ide ki a bajodat, tudom, milyen megkönnyebbülés... Voltam hasonló helyzetben én is...
19/L
Figyelj! Csak van olyan értelmes a nővéred, hogy elmondd neki, hogy most nagyon sok gondod van, szeretnéd, ha megértőbb lenne kicsit és nem cseszegetne. Lehet a végén még megértőre találnál a személyében és megváltozna a kapcsolatotok.
Meglátod, minden rendeződik. Bízz magadban és meglátod elvonulnak a felhőcskék :)
Igazán köszönöm a válaszokat!
Már nem egyszer próbáltam vele megbeszélni de Ő valahogy képtelen megérteni, hogy miken megyek most keresztül. Persze, már jobban vagyok de még rendezgetem magamban a dolgokat és rosszul esik, hogy senki nem áll mellettem, sőt...
Miközben én már kaparom a falat kínomban Ő meg nevetgél rajtam,hogy nem vagyok normális.
Tudom, változni nem fog hiába kérlelem és köszönöm, hogy próbáltok tanácsokat adni de van olyan érzésem, hogy a kapcsolatunk nem fog változni. Pedig én nagyon szeretném ha nem úgy viselkednénk akár egy 3 éves veszekedő testvérpár.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!