Hogy próbáljak meg kibékülni a anyával és a nővéremmel? Félreértették a dolgot.

14 éves vagyok,a (mostoha)nővérem 15,de olyan,mint egy vér szerinti testvér és egyben legjobb barátnő.De most összevesztünk nagyon :S

Neki már több éve(körülbelül 3 éve) tetszik az egyik volt osztálytársa,akivel idén egy suliba kezdtek járni.

Mindig nekem mondta el,hogy mennyire bejön és hogy szerelmes belé,de a srác észre sem veszi,mert mindig új barátnője van és Ő a legmenőbb a városban.

Én akkor nem ismertem a srácot,a nővérem ballagásán találkoztunk és akkor meghívott engem is egy buliba,amit a 8.-osoknak tartottak.

Én úgy voltam vele,hogy elmegyek,mert megy a tesóm is,de kiderült,hogy Őt nem hívta meg,szóval nem akartam megbántani azzal,hogy én elmegyek,Őt meg otthon hagyom.

Így nem mentem el.

Pár nappal ezután írt a srác facebookon,hogy sajnálja,hogy nem mentem és hogy talán bepótolhatnánk,elmehetnénk valahová.

Elmentünk moziba és hamburgerezni,aztán tök sokat kezdtünk el beszélgetni és találkozni,de a tesómnak ezt nem nagyon említettem,mert tudtam,hogy féltékeny lenne és nem esne jól neki.

Rádöbbentem,hogy teljesen beleszerettem a fiúba és pár emberke szerint én is tetszettem neki.

Augusztusban elkezdtünk együtt járni,de nem nagyon mondtuk senkinek,általában náluk voltunk.

A nővérem viszont folyton mondogatta,hogy milyen fura,hogy a srácnak már hetek óta nincsen barátnője és hogy talán elmondaná neki,hogy tetszik neki...Én ilyenkor leállítottam,hogy biztosan nem akarna egy olyan sznob,nagyképű és önimádó sráccal járni(egyesek ezt gondolják a barátomról).

Sikerült lebeszélnem róla,de még mindig szerelmes volt belé...

De ma kiderült,hogy együtt vagyok a fiúval :S

Anyáék és a tesóm elmentek moziba és vásárolni,én nem tudtam menni,mert fájt a fejem.

De jobban lettem és elhívtam a barátomat hozzánk,mert ilyenkor anyáék vagy estig nem kerülnek elő,mert anya és a tesóm imádnak vásárolni.

Viszont most hamar hazajöttek és anya kopogás nélkül berontott a szobámba,hogy hoztak nekem vacsorát,de a barátommal elég félreérthető helyzetben voltunk...

Anya elkezdett kiabálni,hogy Ő mit keres itt és hogy mikor lettem jobban meg hogy nem is volt semmi bajom.

Erre feljött a testvérem is és elkezdte Ő is mondani,hogy mekkora hazug vagyok és hogy átvertem és ezután elment az anyukájához(igazából ott lakik,de sokat van nálunk).

A barátom ezután jobbnak gondolta,ha hazamegy,szóval nem nagyon tudtam vele beszélni a tesóm jelenetéről.

Anya viszont nagyon kiborult,hogy én hogy viselkedek,amikor Ő nincs itthon és hogy még mik történnek itt,amikor Ők távol vannak.

ezért azt mondta,hogy nem tud bennem megbízni ezek után és hogy csalódott bennem,nem gondolta,hogy ilyen vagyok.

Azóta nem szól hozzám,a mostohaapám is azt mondta,hogy most ne kérjem a segítségét,mert igaza van anyának és talán nem kellett volna hazudnom mindenkinek.

A tesóm nem veszi fel a telefont,nem ír vissza facebookon.

Tudom,hogy nem kellett volna hazudnom nekik,de nem tudtam,hogy mikor kéne elmondanom nekik.

Mivel próbáljam kiengesztelni őket?

Anya még sosem csinálta ezt,általában csak kiabált egy sort és utána minden rendben volt.

A nővéremmel pedig sosem veszekedtünk semmin :(