Mit tegyek? Anyám teljesen elszállt.

Tudom, a lehetséges két választ, menjek el dolgozni, vagy költözzek el. Mindenesetre mégis megkérdezem a véleményeteket.

Anyámról lenne szó. Apám azt mondja amióta ismeri nem tudott vele dűlőre jutni soha semmiben. Ez így ment 22 évig, majd most, apám nem bírta tovább anyám dolgait és szabályosan elmenekült. Ez egy külön történet. Az én problémám az, hogy 19 éves vagyok, jelenleg tanuló. Anyámmal élek, Anyám semmit nem fizet tulajdonképpen, ami pénzt ad az maximum a családi pótlék, az ennivalómat a (19 évesen már nem is kéne fizetnie) apámtól kapott gyerektartásból fedezi. Tehát neki egy büdös fillérjébe nem kerül engem "tartani"... a baj az, hogy újabban rászokott arra, hogy minden apró kérés.... de könyörgök nem az, hogy elmennék moziba, vagy bulizni és kéne pénz, nem.... szó sincs erről, hanem az, hogy elfogyott a tusfürdő, vagy nincs itthon kaja, esetleg kéne pénz a telefonomra, vagy szervízelni kéne valamimet. Kontaktlencsefolyadék stbstb. Szóval rászokott arra, hogy ezeket apámtól kérjem. Én tisztességes ember vagyok, közvetlenül mást nem szívesen húzok le, így nem járok minden héten apámhoz pénzt kérni, pedig ezt kéne, hogy fedezzem azt, amit más szó nélkül megkap. Olyan extrákról álmodni sem merek, hogy hetente elmehessek valahova anélkül, hogy aggódnék, hogy nem kapok pénzt, stbstb. Újabban anyám annyira rákattant erre (bármilyen indokkal, még 500 ftot sem ad.... gőgből, hogy szokjak szépen rá, hogy apámtól kérem el) hát én nem tudom elviselni ezt az életet, és elkezdtem szó szerint lopni, tehát ami kell, kontaktlencse-folyadék, sampon, tusfüdő, borotvahab, dezodor, arcszesz, póló, cipő, ezeket ellopom a boltból, nem nagy összeg, de tudom, hogy nem kapnám meg, anyám erről tud, apám is, apámat aggasztja, anyámat nem érdekli. Egy 19 éves srác elvárhatja, hogy az anyja kifizesse a dolgait, ha jól keres? (Anyám nagyon jól keres).... de nem elég, hogy pénzügyileg leszorít. Nem normális, terrorizál engem, és a körülöttem levőket, turkál a szemetemben, kutat a szobámban, kiabál, ha kedvesen szólok neki úgy válaszol vissza, hogy normális ember az ilyet (nem viccelek) első ízből felrúgná... én tűrök, apám is tűrte, de nem sokáig bírta. Ha csendesen nevetgélnek fiatalok a parkban ordít, rendőrséggel fenyegetőzik. Hazugságokat talál ki, vagy kifordítja a szavaimat, hogy apámmal összeakasszon, szóval. Hát nem tudom, mindent megtesz, hogy nekem ne legyen jó. Próbáltam vele kedves lenni, segíteni neki, de nem, csak magával foglalkozik... tönkretesz, és tényleg nem arról van szó, hogy szarul élnénk, mert nem, hanem arról, hogy elhatározta, hogy minden költséget a férjére hárít. Tegyük hozzá, hogy apám elmenekült, itt hagyta a lakást, és új életet kezdett. most... ez durva lesz, de szerintem anyámnak talán addig nem kéne osztania a lapot, amíg apám fél vagyonán élősködik, és undorító módszerekkel taktikázik, hogy megtartsa magának. Többször hallom tőle vissza, hogy apám miattam ment el, nagy szart, és ezt apám is megmondta, de valahogy meggyőződése, lehet valami baja van. Nagyapám már akkor megmondta, hogy bolond, amikor össze akartak házasodni apámmal.

Kerestem munkát, hogy áthidaljam anyám "szemétségeit" de egyszerűen nincs, válság van és az érettségi miatt lemaradtunk a legjobb diákmunkákról. Már vagy 30 munkát vettem fel neten keresztül. 1-re hívtak vissza, és kiderült ahhoz is valami úszómesteri képzettség kell. Nem is ez a baj, hanem az, hogy más normális gyerek, az ilyeneket, hogy dezodor, tusfürdő, ruha, alapból megkapja, és olyanokért könyörög, hogy fesztiválbérlet, meg bulipénz. Most anyám a 180-as keresetével... hát nem tudom. És tényleg egy fillért nem fizet felém, legalábbis minimális összeget, ahhoz képest, hogy apám épít magának új életet ő fizet ki. Anyám meg el akarja adni magának ezt a lakást (aminek a fele elvileg apámé) és el akar költözni vidékre. Ráadásul leszögezte, hogy én oda nem mehetek.

Rendben van, ő keres, ő osztja a lapokat. De azután, hogy kidobta a férjét. Egy antiszociális elvetemült állat, nem kéne a saját gyerekét tönkretennie.

De csak tönkreteszi...