Mást is dobott már ki az édesanyja vagy édesapja? Ha igen, miért? Mi lett utána?

Csak egy gyors sztori érzékeltetésként, hogy nem lehet neki ellent mondani: karácsony előtt volt arról szó, hogy ne legyen ajándékozás, mert "nem erről szól". Ebben igaza is van. Csak hogy mind a hármunknak (testvéreknek) másképp adta elő, hogy miért ne legyen. Egyik bátyámnak azt mondta, hogy a másik bátyám miatt ne legyen, mert nincs pénze. Közben a bátyám ilyet nem mondott és szeretett volna ajándékozást. Szóval majdnem összevesztek ezen. Lényeg a lényeg, hogy hárman gyerekek megszavaztuk, hogy legyen. Ezt el is monduk neki, de szépen, nem bántóan. Nem mondott rá semmit. Erre felhívtuk karácsonykor, hogy jönnek-e és azt mondta, hogy nem jönnek, mert beteg (közben semmi baja nem volt). Képes volt inkább el sem jönni. Csak jövőre láttuk. Az volt az első karácsonyunk, mint tesók együtt, szülő nélkül.

Az egészben a poén, hogy ő hozta volna a nagyja kaját, mi meg csak harapnivalót, meg sütit csináltunk és amikor megtudtuk, hogy nem jön, már nem volt nyitva semmi, szóval mindenki keresgélt a kamra vagy a fagyasztó mélyén valami kaja után. :D

15:22 Hát ez elég bonyolult. Anyám elköltözött még anno, amikor 3-an itt laktunk tesók. Csak közben bátyám megnősült, beköltözött a városba. Másik bátyám meg a barátnőjénél lakik. Így egyedül maradtam. És ez "szúrja a szemét", de megkérdeztem tesóimat, de egyik se jönne ide vissza, pontosan ezért, mert állandóan veszekszik. Van, hogy 50 percig (és nem hazudok) "oszt" a telefonban. És ráadásul én hívom. Sosem hív fel, csak ha én hívom, akkor beszélünk. Sose mondja, hogy jönnek ide, egyszer csak beállít. Ráadásul 2 zár van az ajtón, de csak az egyikhez adott kulcsot és amikor bepöccen azzal fenyeget, hogy kizár innen minket.

Mondjuk, ami még hozzá tartozik a történethez az az, hogy kiderült mentális gondjai vannak, bevittük már a pszichiártiára, mert összekarmolta az arcát, de nem haygta, hogy kivizsgálják.

Mindezt 21 évesen.

Hát a családi házban egyedül. Van egy kis "tanyánk" a Tiszánál, anyám ott lakik az élettársával.

Az elsőnek elfelejtettem, hogy: nem járok egyetemre, fősulira. Dolgoztam, de létszámleépítés miatt elküldtek pont, mikor albérletbe akartunk költözni. De egy fizuból nem lehet kijönni. Fél éve nem találok munkát, pedig nagyon szeretnék dolgozni, hogy el tudjunk költözni.

Megbeszélni vele tényleg nem lehet semmit, mert egyből fenyegetőzni kezdd. Próbáltunk már vele többször is, párom is és én is, de nem ment. Tesókkal is együtt próbáltunk, de a vége az lett, hogy mindenkivel összeveszett.