Ha mentális okok miatt nem lehet családom mégis miért éljek?

Az apám skizofrén volt. Egész gyerekkorom rettegésben telt. állandóan figyeltem magam, hogy nálam mikor jelennek meg a tünetek, én mikor kerülök intézetbe. Nem lettem beteg, de családot vállalni sem mertem. Az orvosok ugyanis közölték, hogy hatalmas az esély arra, hogy a gyerekem örökölje ezt a betegséget. Én pedig nem akartam sem a gyerek, sem a párom életét tönkretenni ezzel. Most már 40 éves vagyok, szerencsére sok barátom van, soha nem vagyok magányos. Azt viszont a mai napig nem értik, hogy miért nem jövök össze soha, az általuk "kerített" és "jó partinak ítélt pasikkal.

Szerencsére a munkám is örömet okoz. Ráadásul én vagyok az, akit sürgős munka esetén meg lehet kérni, hogy csinálja meg. A családos kollégák meg hálásak érte.

Szinte az egész családom mentális beteg. Van akit kezeltek,van akit soha(na ezzel van a legtöbb probléma!).Nagyszülők meg még feljebb-távolabbról való rokonoknál is vannak ilyenek. Én sem vagyok 100%-as,sok mindenen keresztülmentem,de mégis majd szeretnék gyermeket,persze csak annak a férfinak, akit igazán szeretek és viszontszeret.A sors fintora, hogy kevés az esélyem a teherbeesésre....

Ezzel én csak azt akarom mondani,hogy szinte minden második embernek van mentális betegsége. Viszont különbség van a pszichózis és neurózis és személyiségzavar,illetve hangulatbetegségek között....

Nem csak a gyerek miatt lehet élni. Mit tennél akkor, ha egy balesetben elveszítenéd a méhedet 16 évesen? Van ám ilyen is. A maradék 40-50-70 vagy 100 évedben mit csinálnál?

Keresd meg a célodat, önmagadat, valósíts meg a terveidet, álmaidat.

A lelki problematizáltságod miatt egyébként nem is ajánlott neked gyerek - nagyon sokat szenvedne egy instabil, lelkileg problémás anya mellett, hiszen egy gyereknek szülőre van szüksége, érzelmileg stabil anyára, apára. Ha mégis akarsz, előtte mindneképpen menj el szépen pszichiáterhez vagy pszichológushoz, és kezeltesd magad. De ez akkor sem árt - a panaszaid miatt mondom -, ha nem akarsz gyereket.

"2. válaszolónak.Nálunk családi ágon talán depresszió lehetett- az se diagnosztizált. Anyai ágon szörnyű személyiség megmutatkozások vannak. Legalábbis én úgy látom az anyai dédnagyanyámról tudom h senki sem szerette ,még a férje is azután virult ki hogy ő meghalt. (anyum se szerette) Az anyai nagymamám ..leépül idős korára teljesen elhagyta magát ,már azt se tudja hogy hívják. Több infarktusa agyvérzése volt. Sose értettem, életem velük, szép nő volt, egyszer megalázták az életben és onnantól ő is semmibe vette magát. Ő se tudott szerethetővé válni. Anyum .. küzdő alkat,de alapvetően a boldogtalanságára emlékszem ..ő a munkába menekült .Nem tartotta magát szépnek, idegrohamai voltak, és nem tudott változtatni dolgokon."

Ne haragudj, hogy ezt mondom,de ezek borzalmasan általános dolgok.Minden családban vannak ilyenek.Az enyémben konkrétan szó szerint hasonlók,vagy még cifrábbak még közelebbi ágakon....Szóval ebből nem érdemes kiindulni...

Szia!

Kettes vagyok. Persze nem ment ez ilyen könnyen. Sok átsírt éjszaka van mögötte. De mikor meghoztam ezt a döntést, valahogy megnyugodtam. Keress olyan elfoglaltságot, ami leköt. Én rengeteget olvasok, tanulok - van két diplomám és most készülök a negyedi - portugál - nyelvvizsgámra. A feszültséget pedig kisportolom magamból, pld. hetente 3-4 alkalommal 10-15 kilométereket görkorizom. Ja és büszkén vállalom a koromat, főként, mert mindenki megdöbben. Általában max 30-nak néznek :) Szóval keress valamit, bármit, ami értelmet ad az életednek. Az önmarcangolás nagyobb büntetés, mint a valódi betegség!

Nincs az égvilágon semmi bajod, a családodnak sincs. Egy átlagos család.

Nyugodj meg!

Szerintem csak az a problémád, hogy ezt eldöntötted magadnak és most ebben a tudatban élsz, erre sok mindent könnyű fogni, ha valami nem sikerül, ha egy kapcsolat nem jön össze stb.

Próbálj meg erős lenni és ébredj fel ebből a kitalált világból, kezdj el ismerkedni barátokat szerezni. Mert ha csak otthon gubbasztasz nem lesznek barátaid.

Először is: ha beteg vagy és tudsz is róla, akkor miért nem mentél már el rég orvoshoz?

Másodszor 2012 van, az ember nem állat, nem azért él, hogy szaporodjon és ennyi. A család nem egyenlő gyerekkel. Ha nincs is gyereked, lehetnek barátaid, párod, anyád, apád, tesód, akárkid. Ez a család, nem a gyerek.